Már jól vannak az iskolabuszon rosszul lett tardonai diákok

Jól vannak azok a tardonai gyerekek, akik rosszul lettek egy Kazincbarcikára tartó autóbuszon szerdán; a múlt éjszakát...

  • MTI

Jól vannak azok a tardonai gyerekek, akik rosszul lettek egy Kazincbarcikára tartó autóbuszon szerdán; a múlt éjszakát már valamennyien otthon töltötték - mondta Göndör Judit, a kazincbarcikai önkormányzat szóvivője.

Szerda reggel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tardonáról a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskolába szerződéses iskolabusszal utaztak a tardonai gyermekek, egy pedagógussal. Tizenhat kisdiák a leszálláskor rosszullétre, fejfájásra, hányingerre, szédülésre panaszkodott. 

Az iskolában egy szűrővizsgálat miatt éppen rendelés volt, így az orvos elsősegélyben részesítette a gyerekeket, majd közülük azokat, akiknek az állapotát súlyosabbnak ítélte, csoportos beutalóval a helyi kórházba küldte. A gyerekek rosszullétét feltételezések szerint az autóbusz utasterébe beszivárgó kipufogógáz okozhatta. 

Göndör Judit, az önkormányzat szóvivője elmondta: valamennyi gyermeket panasz- és tünetmentesen még szerda este hazaengedték a kórházból, így az éjszakát a diákok már otthon tölthették. Az ügyben a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz. A rendőrség a buszt lefoglalta és megkezdték a jármű szakértői vizsgálatát. Az iskola azonnal szerződést bontott a buszt üzemeltető vállalkozóval.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.