Már jelentkezhetnek a tanárok a 2016-os minősítési eljárásra

Harmincezer pedagógus vehet részt 2016-ban minősítési eljáráson, és kerülhet magasabb fizetési kategóriába. Íme, a részletek.

  • Eduline
Stiller Ákos

Nyilvánosságra hozták a 2016-os tanári minősítési eljárás részleteit: jövőre 30 ezren kerülhetnek magasabb fizetési kategóriába. A jelentkezési határidő április 30., az eljáráshoz szükséges pedagógus-portfóliót november 30-ig kell majd feltölteni az erre szolgáló elektronikus rendszerbe.

A pedagógus-életpályamodellt 2013. szeptember elsején vezették be: akkor minden, legalább két éves szakmai tapasztalattal rendelkező tanár a - Gyakornok után - legalacsonyabb kategóriába, a Pedagógus I.-be került. Mennyit keresnek a pedagógusok az egyes kategóriákban? Itt nézhetitek meg.

2016-ban kötelező minősítési eljáráson részt venniük azoknak a Gyakornok fokozatba sorolt tanároknak, akiknek a munkaviszonya 2014. január másodika és 2015. január elseje között jött létre. Azoknak is kötelező jövőre az eljárás, akik a 2014. évi rendkívüli eljárás keretében 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba kerültek, és legfeljebb 23 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeznek.

Kik jelentkezhetnek?

A Pedagógus II. kategóriába azok a Pedagógus I. fokozatba sorolt tanárok jelentkezhetnek, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik legalább 26 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik magasabb vezetői vagy vezetői megbízással és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

A Mesterpedagógus fokozathoz szükséges minősítési eljárásra azok jelentkezhetnek, akik jelenleg a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba vannak besorolva, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve vezetőpedagógus vagy mentor szakirányú szakvizsgával rendelkeznek.

A Kutatótanári címhez szükséges minősítési eljárásra Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatú, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve (pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó) tudományos fokozattal rendelkező tanárok jelentkezhetnek.

2018. június 30-ig minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítési eljárásban vagy minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.