Harmincezer pedagógus vehet részt 2016-ban minősítési eljáráson, és kerülhet magasabb fizetési kategóriába. Íme, a részletek.
Nyilvánosságra hozták a 2016-os tanári minősítési eljárás részleteit: jövőre 30 ezren kerülhetnek magasabb fizetési kategóriába. A jelentkezési határidő április 30., az eljáráshoz szükséges pedagógus-portfóliót november 30-ig kell majd feltölteni az erre szolgáló elektronikus rendszerbe.
A pedagógus-életpályamodellt 2013. szeptember elsején vezették be: akkor minden, legalább két éves szakmai tapasztalattal rendelkező tanár a - Gyakornok után - legalacsonyabb kategóriába, a Pedagógus I.-be került. Mennyit keresnek a pedagógusok az egyes kategóriákban? Itt nézhetitek meg.
2016-ban kötelező minősítési eljáráson részt venniük azoknak a Gyakornok fokozatba sorolt tanároknak, akiknek a munkaviszonya 2014. január másodika és 2015. január elseje között jött létre. Azoknak is kötelező jövőre az eljárás, akik a 2014. évi rendkívüli eljárás keretében 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba kerültek, és legfeljebb 23 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeznek.
Kik jelentkezhetnek?
A Pedagógus II. kategóriába azok a Pedagógus I. fokozatba sorolt tanárok jelentkezhetnek, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik legalább 26 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik magasabb vezetői vagy vezetői megbízással és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
A Mesterpedagógus fokozathoz szükséges minősítési eljárásra azok jelentkezhetnek, akik jelenleg a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba vannak besorolva, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve vezetőpedagógus vagy mentor szakirányú szakvizsgával rendelkeznek.
A Kutatótanári címhez szükséges minősítési eljárásra Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatú, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve (pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó) tudományos fokozattal rendelkező tanárok jelentkezhetnek.
2018. június 30-ig minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítési eljárásban vagy minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
