A 2007-es 52 ezerhez képest 2013-ra 78 ezerre emelkedett a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő diákok száma, a hátrányos helyzetűeké viszont csökkent - írja a hvg.hu a Magyar Nemzetre hivatkozva.
Nőtt beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek és tanulók aránya az elmúlt években az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) adatai szerint - írja a hvg.hu a Magyar Nemzet szombati száma alapján.
A cikk szerint csaknem százezerrel, 479 ezerről 380 ezerre esett vissza országosan a hátrányos helyzetű gyermekek száma 2010 és 2013 között. A problémás diákok száma ugyanakkor a 2007-es 52 ezerről 2013-ban 78 ezerre nőtt.
A lógások és az évfolyamismétlések aránya a borsodi és a nógrádi diákok körében a legmagasabb.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
