Az MSZP szerint az ország érdeke azt kívánná, hogy a miniszterelnök váltsa le Hoffmann Rózsa oktatásért felelős...
Az MSZP szerint az ország érdeke azt kívánná, hogy a miniszterelnök váltsa le Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt, "mielőtt további károkat okozna". "Államosított iskolák, központilag kinevezett igazgatók, merev alaptanterv, egységes tankönyvek, minisztériumban megszabott keretszámok, iskolaköpeny" - sorolta a kifogásait az MSZP elnök-frakcióvezetője közleményében. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: mindez az 1970-es évekbe viszi vissza az országot.
Az ellenzéki párt elnöke szerint színvonalas közoktatásra van szükség, amely nemcsak használható tudást és képességeket ad, hanem a társadalmi feszültségeket is kisimítja, a felsőoktatásban pedig reális szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszerrel kell segíteni a benn- és fennmaradást.
Úgy véli, ami az oktatásban zajlik, a miniszterelnök gondolkodását tükrözi: a kormány tudatosan töri meg a helyi közösségeket, "veszi el tőlük most épp az iskolásaikat, tudatosan szorítja vissza a tantestületek befolyását saját igazgatójuk megválasztásában".
A szocialista politikus álláspontja szerint az államilag finanszírozott jogász- és közgazdászképzés megszüntetésének előre vetítésével azt közli az államtitkár: aki szegényebb sorból indul, az ne is álmodozzon ezekről a pályákról. A Fidesz olyan tandíjat sóz az egyetemisták nyakába, amire senki sem számított, és amiről a Fidesz egyetlen szót sem ejtett, mielőtt kormányra jutott - fogalmazott. Közölte az is, hogy a kormányzat most számlálja, hány tanárt tesz az utcára, az iskolák tanév közbeni államosítása pedig szerinte bizonytalanságot hoz az iskolák számára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
