Nagyon sok olvasónknál kiverte a biztosítékot a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) legújabb javaslata: a szervezet szerint az általános iskolákban meg kellene szüntetni a buktatást, mert „mindaz, ami az oktatási intézményekben történik”, az „fizikai, szellemi, érzelmi és lélektani vétség a gyermekek ellen”.
Az MSZOE közleményében ismét kemény hangon kritizálja a pedagógusokat. "Honnan veszik a bátorságot az általános iskolák, hogy félében megbuktatják a 8. évfolyamra járó iskolaválasztás előtt álló tanulókat? Milyen pedagógiai módszer alapján döntenek a nevelőtestületek, hogy "megbélyegzik" azokat nyolcadikos tanulókat, akiknek február 15-ig jelentkezni kell valamelyik középfokú iskolába?" - írják.
A szervezet álláspontja sok eduline-olvasónál kiverte a biztosítékot - a Facebookon érkezett kommentek közül válogattunk.Továbbra is várjuk a véleményeteket - írjátok meg nekünk itt vagy a Facebookon.
A szülőnek kényelmesebb a saját felelősségét áthárítani? Soha nem búcsúztam úgy a gyerekeimtől az iskola kapujában, hogy érezd magad jól, csinálj amit akarsz, legfeljebb feljelentjük a tanárokat. Mert hallottam ilyet és hasonlót elég sokat.
Inkább ismételjen évet a gyerek. Lehet, hogy még nem készült fel sem lelkileg, sem érzelmileg, sem tudásilag a továbblépésre. Nem árt neki, sőt igazából még hasznára is válhat.
Azért vannak olyan iskolák, ahol nincs buktatás,
és mégis sikeresek a gyerekek.
Amelyik tanár buktat, az önmagát is minősíti, csak annak nincs következménye, a fizetését akkor is megkapja.
Talán normálisan kéne a gyerekkel foglalkozni otthon,
és nem az iskolára bízni mindent.
A bukott gyerekek is
zseniálisak valamiben.
A tanítás olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá!?
Csak úgy terem a butaság......
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
