A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem vesz részt a kormány által szervezett köznevelési kerekasztal tárgyalásain - közölte Mendrey László, a szervezet elnöke hétfőn, Budapesten. Azt is elmondta, nem lát más megoldást, mint a sztrájkot.
A PDSZ XII. kongresszusa után megtartott sajtótájékoztatón Mendrey László azt mondta, a szervezet nem tartja legitimnek a köznevelési kerekasztalt, mivel annak munkájában túlnyomó többségben kormánytól függő, kormány közeli szervezetek vesznek részt.
Elmondta, a PDSZ nem kíván "díszellenzékként" jelen lenni a tárgyalásokon.
Mendrey László szólt arról is, nem lát más megoldást arra, hogy a kormány "észhez térjen", mint a sztrájkot.
A hatékony sztrájk érdekében szükséges legalább a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a PDSZ együttműködése, ezért a kongresszus ismételten megfogalmazott egy felhívást, hogy "nyissák össze a PSZ, illetve a PDSZ sztrájkbizottságát", továbbá azt kérik a PSZ-től, mondja fel a 2013. évi sztrájkbizottsági megállapodást és az abban foglalt moratóriumot, amely szerint ameddig tárgyalnak a kormánnyal, addig nem hirdetnek sztrájkot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
