Az MSZP oktatáspolitikusa szerint működésképtelen, a helyi közösségek autonómiáját korlátozó rendszer jön létre az...
Az MSZP oktatáspolitikusa szerint működésképtelen, a helyi közösségek autonómiáját korlátozó rendszer jön létre az iskolák 2013. január 1-jei államosításával.
Kunhalmi Ágnes szombati budapesti sajtótájékoztatóján értelmetlennek nevezte az átalakítást, és úgy vélte, hogy az ősszel megalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képtelen lesz feladatainak ellátására.
Már a megyei intézmények átvétele sem volt zökkenőmentes - az iskolaigazgatói pályázatokat több megyében érvénytelennek nyilvánították -, a jövő év elején viszont sokkal több, 4169 intézmény kerül állami fenntartásba, ami 121 ezer pedagógust és 1 millió 418 ezer gyereket érint közvetlenül - emelte ki.
Az iskolák államosítását azért bírálta az MSZP-s politikus, mert a döntések nem helyben, hanem a központban születnek, a központosított rendszer irányítói pedig nem a helyi igényeknek, hanem a minisztériumi elvárásoknak akarnak majd megfelelni.
Szerinte a kormány állításával ellentétben az átalakítás nem javítja az esélyegyenlőséget, amin a tankötelezettség korhatárának leszállítása és a Nemzeti alaptanterv is csak rontott az utóbbi időben. Az iskolák államosítása a helyi közösségek autonómiájának felszámolását célozza, mert Orbán Viktor kormányfő hisz abban, hogy az "általa félázsiai népségnek" tartott magyarokat központosítottan kell irányítani.
A szocialista párt elnökségi tagja annak az aggodalmának is hangot adott, hogy az államosítás újabb forráskivonást jelent majd a közoktatási rendszerből.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
