Az MSZP oktatáspolitikusa szerint működésképtelen, a helyi közösségek autonómiáját korlátozó rendszer jön létre az...
Az MSZP oktatáspolitikusa szerint működésképtelen, a helyi közösségek autonómiáját korlátozó rendszer jön létre az iskolák 2013. január 1-jei államosításával.
Kunhalmi Ágnes szombati budapesti sajtótájékoztatóján értelmetlennek nevezte az átalakítást, és úgy vélte, hogy az ősszel megalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képtelen lesz feladatainak ellátására.
Már a megyei intézmények átvétele sem volt zökkenőmentes - az iskolaigazgatói pályázatokat több megyében érvénytelennek nyilvánították -, a jövő év elején viszont sokkal több, 4169 intézmény kerül állami fenntartásba, ami 121 ezer pedagógust és 1 millió 418 ezer gyereket érint közvetlenül - emelte ki.
Az iskolák államosítását azért bírálta az MSZP-s politikus, mert a döntések nem helyben, hanem a központban születnek, a központosított rendszer irányítói pedig nem a helyi igényeknek, hanem a minisztériumi elvárásoknak akarnak majd megfelelni.
Szerinte a kormány állításával ellentétben az átalakítás nem javítja az esélyegyenlőséget, amin a tankötelezettség korhatárának leszállítása és a Nemzeti alaptanterv is csak rontott az utóbbi időben. Az iskolák államosítása a helyi közösségek autonómiájának felszámolását célozza, mert Orbán Viktor kormányfő hisz abban, hogy az "általa félázsiai népségnek" tartott magyarokat központosítottan kell irányítani.
A szocialista párt elnökségi tagja annak az aggodalmának is hangot adott, hogy az államosítás újabb forráskivonást jelent majd a közoktatási rendszerből.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
