Teljes egészében, eredeti nyelven elérhető Anne Frank naplója az interneten, habár a jogi viták még nem zárultak le teljesen.
Annak ellenére, hogy a jogi viták még nem zárultak le, a Nantes-i egyetem tanára, Olivier Ertzscheid szabadon elérhetővé tette Anne Frank naplóját az interneten – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Péntek óta holland eredetiben elérhető a teljes napló.
A tanár azzal védekezik, hogy január 1-jén egyébként is lejárt az uniós jog szerinti védelmi idő, hiszen Anne Frank 70 évvel ezelőtt hunyt el. Valamint szerinte egy ilyen történelmi jelentőségű leletnél, ahol egy szemtanú leírásából tudhatják meg, mi történt, nem lenne szabad korlátozni a szabad hozzáférést.
A könyv szerzői jogait a baseli Anne Frank Alap birtokolja (Anne édesapja, Otto Frank alapította), akik már korábban azzal fenyegetőztek az AFP szerint, hogy bíróság elé viszik, ha engedély nélkül közlik a szöveget. Ők azzal érvelnek, hogy ez egy posztumusz megjelent mű, aminek a védelmi ideje a megjelenéstől számított 50 év. De mivel a naplót csak 1986-ban adták ki teljes terjedelmében, így onnantól számít az idő.
Annét és nővérét, Margot-t Bergen-Belsenbe vitték koncentrációs táborba. 1945. március első heteiben, a tábor felszabadulása előtt néhány héttel mindketten tífuszban haltak meg. Anne édesanyja Auschwitzban lelte halálát. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérvén tudta meg, hogy felesége meghalt a koncentrációs táborban, később a Vöröskereszten keresztül kapott értesítést lányai haláláról.
Anne naplóját az egyik bújtatótól (Miep Gies) kapta meg. Miután elolvasta lánya személyes gondolatait, többek rábeszélésére 1947-ben adta ki, így lett Anne Frank naplója ismert és világhírű. 65 nyelvre lefordították, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. Az Otto által kiadott első napló nem tekinthető teljesnek (kivett belőle egyes részleteket, pl. amiben Anne a szüleit szidta, illetve még élő emberekről ír személyes információkat), de halála után (1980) a teljes kritikai kiadás látott napvilágot.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
