Az egész magyar társadalom számára károsnak nevezte a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület nevében a...
Az egész magyar társadalom számára károsnak nevezte a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület nevében a parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvényt Nahalka István oktatáskutató.
Az oktatáskutató a HAT budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: bár sikertelen volt a HAT tiltakozása, a szervezet újabb megmozdulásokat tervez, és részt kíván venni az oktatáspolitika további alakításában is.
Molnár Lajos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnöke elmondta: munkájuk nem volt hiábavaló, hiszen a köznevelési törvényre a politikusok név szerint szavaztak, ez a HAT egy korábbi kezdeményezése volt. Fontosnak tartják, hogy mindenki tudhassa, ki adta a nevét a törvényhez, illetve Pokorni Zoltán "nem" szavazata jól példázza, hogy az oktatásügyi szakértők között is vannak, akik ellenérzéssel fogadták a törvényt.
Molnár Lajos szerint két csoportot akar a kormány elkülöníteni, a tehetségeseket, akik "külön örömöt okoznak a pedagógusoknak" és a hátrányos helyzetűeket, a szervezet viszont úgy gondolja, minden gyermek egyformán fejleszthető, a társadalmi kettészakadást meg kell akadályozni.
A Hálózat a Tanszabadságért tagjai megfontolják azt a lehetőséget, hogy a köztársasági elnökhöz fordulnak, azt kérve, ne írja alá a köznevelési törvényt. Felmerült az is, hogy "feljelentést tesznek" a kormány ellen, mert véleményük szerint az megsértette a jogalkotás módját azzal, hogy nem várta meg a társadalmi egyeztetés végét, mielőtt a törvénytervezetet elfogadta - közölte Molnár Lajos.
Az oktatási szakemberekből és érdekvédőkből létrejött HAT szervezetét több oktatási szakember mellett mások mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke és a Magyartanárok Egyesületének elnöke alapította. A HAT utoljára hétfő este tartott demonstrációt Csöngettek címmel a köznevelési törvény megszavazása ellen, a Parlamenttel szemben.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
