Középiskola-választás előtt álltok? Nincs könnyű dolgotok, ugyanis nemcsak a képzési kínálat nagy, de a pontszámítási szabályok is intézményenként különböznek. Összefoglaltuk a a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.
Kötelező az írásbeli felvételi?
A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredménynek a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza. A gimnáziumok és szakgimnáziumok arról is dönthetnek, hogy mindkét tárgyból (vagyis magyar nyelvből és matematikából) vagy csak az egyikből teszik kötelezővé a felvételi vizsgát.
"Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét számítja be (írja elő) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítja be, mint a másikét" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
És ha szóbeli felvételit is tartanak?
Ha szóbelizni is kell, mert az adott középiskola ezt előírja, a szóbeli felvételi eredménye maximum a felvételi összpontszám 25 százalékát határozhatja meg.
Hány pontot érnek az általános iskolai jegyek?
A középiskolák maguk dönthetik el, hogy mely tantárgyakból veszik figyelembe az osztályzatokat. Fontos, hogy a jelentkezés évének félévi eredményeit is bekérheti az adott gimnázium, szakgimnázium vagy szakközépiskola.
Középiskolai felvételi lépésről lépésre: hol találjátok az iskolák teljes listáját?
Több tízezer diák (és szülő) áll komoly döntés előtt, néhány napja ugyanis már elérhetők a gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák felvételi tájékoztatói. Új cikksorozatunkban segítünk választani az iskolák közül, elmagyarázzuk a felvételi szabályokat, megmutatjuk a legfontosabb határidőket és a központi felvételi típusfeladatait. 1. rész: hol kereshettek iskolát?
Nyelvvizsga, versenyeredmény?
Ezeket nem vehetik figyelembe a középiskolák – sem a nyelvvizsgát, sem a tanulmányi versenyen, sportversenyen elért eredményt. Sőt a magatartás és a szorgalom értékelését sem válthatják felvételi pontokra a középiskolák.
Mi történik, ha alternatív iskolában tanul a diák...
… és a helyi módszertan alapján érdemjegyeket nem, csak szöveges értékelést kap? Ebben az esetben az általános iskola helyi tantervében szereplő „átváltási szabályok” alapján határozzák meg az osztályzatokat.
Nagyon fontos határidő jön december elején, ezt nem szabad elfelejteni
Hamarosan itt a középiskolai központi felvételi vizsga, azonban addig van még pár teendő. Például leadni a jelentkezéseket. 2017. december 8-áig az Oktatási Hivatal honlapról letölthető tanulói jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezhettek az írásbeli vizsgára. Ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell majd használni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
