Az idei általános felvételi eljárásban a nyolcadikos tanulók 96,2 százaléka felvételt nyert valamely középfokú...
Az idei általános felvételi eljárásban a nyolcadikos tanulók 96,2 százaléka felvételt nyert valamely középfokú oktatási intézménybe, a felvettek 73,6 százaléka az általuk megjelölt legelső helyre, 85,9 százalékuk az első két hely valamelyikére jutott be - közölte az Oktatási Hivatal.
A hivatal tájékoztatása szerint április 25-éig minden intézmény értesíti a hozzá jelentkező tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról, ezzel lezárul az általános felvételi eljárás. A 2012-es középiskolai rangsorról itt olvashattok.
A felvételi eljárásban idén 87.581 nyolcadikos, 6.256 hatodikos és 4.947 negyedikes tanuló vett részt. (Utóbbiak a hatosztályos, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumokba felvételizők.)
A közlés szerint az 1999/2000. tanév óta a jogszabályok, feltételek változása miatti kisebb-nagyobb korrekciókkal, ám változatlan alapelvekkel működő felvételi eljárásrend sikerességét mutatja, hogy szinte mindegyik iskolát váltó nyolcadikos bejut valamelyik általa megjelölt tanulmányi területre, döntő többségük az általa leginkább óhajtott területek valamelyikébe.
Akik most nem jutottak be középfokú iskolába, azoknak május 2. után kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás időszaka. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákkal egyeztetéssel történik.
Azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, amelyekben a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, az Oktatási Hivatal tájékoztatásul közzéteszi a www.oh.gov.hu, valamint a www.kir.hu honlapokon.
A tanköteles korú tanulóknak az esetlegesen sikertelen felvételi eljárás ellenére is kötelező az iskolaválasztás. A kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskolákról az általános iskola tájékoztatja a diákot. A tankötelezettség teljesítését az illetékes települési önkormányzat jegyzője kíséri figyelemmel. Az általános felvételi eljárás részletes információit az adatok feldolgozása után, várhatóan május végétől az érdeklődők megtekinthetik majd az Oktatási Hivatal honlapján-
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
