Kétszáz diákkal indult el a kormány közoktatást érintő intézkedései ellen tiltakozó menet péntek kora este a Deák...
Kétszáz diákkal indult el a kormány közoktatást érintő intézkedései ellen tiltakozó menet péntek kora este a Deák térről. A Középiskolai Hálózat (KiHa) demonstrációja ötkor, a Hallgatói Hálózat flashmobjával kezdődött, a résztvevők ezután gyertyát gyújtottak, és a Bajcsy-Zsilinszky úton át elindultak a Kossuth tér felé.
Az eduline helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a menet elején haladó diákok egy fekete ládát vittek a vállukon, ez jelképezte a "közoktatás koporsóját", az egyik tüntető pedig "KIHA - a középiskolások soha nem hallgatnak" feliratú transzparenst tartott.
A csoport végül az Alkotmány utca végén állt meg, ahol megkezdődtek a beszédek. Fogl Márton, a Hallgatói Hálózat tagja azt mondta, a kormány célja, hogy az iskolákban engedelmes embereket neveljenek, akik kérdések, gondolkodás és érvek nélkül elfogadják, amit mondanak nekik. Az egyetemista szerint a "játszma még nem ért véget", a középiskolások és a hallgatók ugyanis olyan határozottan léptek fel a köz- és felsőoktatást érintő intézkedések ellen, mint korábban soha.
Oláh Alexandra, a Szent László Gimnázium diákja szerint a köznevelési törvény és az iskolák államosítása "romlást és visszafejlődést" okoz, a speciális feladatot ellátó iskolák például teljesen elveszítik arculatukat az oktatás egységesítése miatt. Hozzátette: nem érti, hogyan beszélhetnek erkölcstanról azok, akik csak önös érdekeiket akarják érvényesíteni.
Az utolsó felszólaló Tamás Ferenc tanár volt, aki szerint hiába állítja azt a kormány, hogy a közoktatási rendszer átalakítása sikertörténet, valójában az iskolák csak azért működnek még mindig, mert a dolgozók minden erejükkel az "abszurd akadályok" ellen harcolnak. Hozzátette: a legegyszerűbb kérdések miatt is hivatalokban kell kilincselni, az iskolák kettős - önkormányzati és központi - gyámság alá kerültek, és létrejött egy "megfélemlített pedagógustársadalom".
A demonstráción "ellentüntetők" is megjelentek: a Szabad Nemzet Egyesület két tagja egy "Nektek rög, nekünk a hazánk, mi vagyunk a város" feliratú transzparenst tartott. Hét órakor a szervezők hangosbeszélőn bejelentették, hogy a tüntetésnek vége, viszont az ELTE BTK-n ma este is lesz fórum.
"A Hoffmann-Balog-rendszer összeomlott"
„A diákok követelései nem teljesültek. A kormány nem képes kompromisszumokra se a köz-, se a felsőoktatást érintő reformok ügyében, ráadásul jogsértő módon akarja bebetonozni rossz változtatásait az ország alaptörvényébe. Az iskolák államosítását körülvevő zűrzavar egyre csak növekszik. Egyes intézményekben az önnön jogaikért kiálló diákokat párthű tanáraik fenyegetik, alázzák nap mint nap” – írták a szervezők korábban a demonstráció Facebook-oldalán.
„A Hoffmann-Balog-rendszer összeomlott. Vegyünk tőle méltó búcsút február 15-én. Öltözzetek feketébe, és hozzátok magatokkal azt a tárgyat, amely számotokra az oktatást jelképezi” – olvasható a meghívóban.
Szilveszter Klára, a KiHa tagja egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy továbbra is követelik a Hallgatói Hálózat (HaHa) által közzétett hat pont teljesítését, valamint nem értenek egyet azzal, hogy az alaptörvényben szerepeljen a hallgatói szerződés és a kancellári rendszer.
A HaHa hatpontos petíciójában követeli a keretszámok "legalább a 2011-es szintre" való visszaállítását, a felsőoktatásból történt forráskivonás megszüntetését és az elvonások kompenzálását, a hallgatói szerződések eltörlését, a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, valamint azt, hogy ez utóbbi biztosítsa a szegényebb családok gyermekeinek a bejutását a felsőoktatási intézményekbe.
Szegeden is eltemették a közoktatást
A Középiskolai Hálózat és a kormány oktatást érintő intézkedései ellen tiltakozó más oktatói és hallgatói szervezetek képviselői pénteken este Szegeden is eltemették a közoktatást.
A mintegy negyven demonstráló - komoly rendőri biztosítás mellett - körbevitt egy "Közoktatás - élt a 2012/13-as tanévig" feliratú, papírból készült koporsómakettet Szeged belvárosán, majd a megyei kormányhivatal épülete előtt mécseseket gyújtva körbeállták a jelképes sírt.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
