Mikor tartják a 2013-as központi írásbeli felvételit? Mikor tudhatják meg a nyolcadikos diákok, hogy felvették-e őket a kiválasztott gimnáziumba vagy szakközépiskolába? Meddig lehet módosítani a jelentkezési lapon megjelölt intézmények sorrendjén? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a 2013-as középiskolai felvételiről.
A középiskolai általános felvételi eljárás 2013-ban január 18-tól április 25-ig tart. Ez vonatkozik a gimnáziumok, szakközép- és szakiskolák 9. évfolyamára jelentkezőkre, illetve a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba felvételizőkre is.
| A 2013-as felvételi feladatsorok és a megoldások |
A hatosztályos gimnáziumok feladatsorai és a megoldások |
Február 15-ig kell leadni a jelentkezéseket
A felvételihez a tanulói adatlapra, illetve iskolánként külön jelentkezési lapra van szükség, amelyeket február 15-ig kell elküldeni a felvételi központnak, illetve azoknak a középiskoláknak, ahova a diák jelentkezni szeretne. A 9. évfolyamra jelentkezők esetében ezt az általános iskola intézi, az alacsonyabb évfolyamra jelentkezők pedig a www.oktatas.hu oldalról tölthetik le a nyomtatványokat.
A tanulói adatlapon sorrendbe kell állítani az iskolákat és tanulmányi területeket: a sorrend módosítására március 18-án és 19-én, az általános iskolákban lesz lehetőség, ekkor új iskolát már nem lehet megjelölni a lapon. Melyek voltak az ország legjobb gimnáziumai és középiskolái 2012-ben? Itt találjátok a rangsorokat.
A felvételről az iskola az általános iskolai eredmények alapján dönthet, vagy – a szakiskolák kivételével – figyelembe veheti az írásbeli vizsga eredményeit is. Ezeknek a feladatlapjait központilag adják ki: az az iskola, amely írásbeli vizsgát kér, szóbeli fordulót is szervezhet. Emellett a szakiskolák és a speciális – például a sporttagozatos vagy művészeti – iskolák alkalmassági vizsgát is kérhetnek, ahogy az egyházi intézményeknél is előfeltétel lehet az adott világnézet elfogadása.
Így néz ki az írásbeli vizsga
A központi írásbeli felvételire december 10-ig lehetett jelentkezni: a 9. évfolyamba jelentkezők január 19-én, 10 órától, az alacsonyabb évfolyamba jelentkezők pedig január 18-án, 14 órától vizsgáznak. A diákoknak magyar nyelv és irodalomból, illetve matematikából kell egy-egy, tíz feladatból álló feladatsort kitölteniük, egyenként 45 perc alatt.
A feladatok elsősorban az alapvető készségek és kompetenciák meglétét ellenőrzik. A magyarnál a tanulóknak szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegek kapcsán kell bizonyítaniuk, hogy rendelkeznek az elvárt szövegértési, szövegalkotási és íráskészséggel, illetve azt, hogy képesek alkalmazni az olyan alapvető gondolkodási sémákat, mint a rendezés, tömörítés vagy következtetés. A tízből kilenc feladat rövidebb, az utolsóban saját fogalmazást kell írni adott témáról és adott műfajban.
A matematikai feladatsorban a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentrálóképesség. Elvárás az is, hogy a vizsgázó rendezetten és követhetően tudja megfogalmazni a feladat megoldását. A központi írásbeli vizsga a felvételi eredmény maximum 50, a szóbeli maximum 25 százalékát teheti ki.
Már elérhető az iskolák felvételi tájékoztatója
Az egyes iskolák pontos felvételi követelményei a honlapjukon közzétett felvételi tájékoztatóban tekinthetők meg, ezek tartalmazzák az elérhető tanterveket, oktatott szakmákat, nyelveket is. Az összesített jegyzék itt érhető el, az esetleges módosításokat pedig a www.oktatas.hu keresőjében lehet ellenőrizni.
A szóbeli és alkalmassági vizsgákat február 18-tól tartják. A felvételi eredmények alapján a középiskolák március 13-ig készítik el a felvett diákok ideiglenes jegyzékét. A felvételi központ ezeket veti össze a jelentkezők által felállított sorrendet tartalmazó tanulói adatlapokkal, így alakul ki a végleges felvételi jegyzék. A szülők április 25-ig kapnak értesítést - akik nem kerülnek be, azok jelentkezhetnek a május 2-től augusztus 30-ig tartó rendkívül felvételi eljárásra.
Az idei felvételin a nyolcadikosok 96,2 százalékát felvették valamelyik középfokú oktatási intézménybe, a felvettek 73,6 százaléka az általuk megjelölt első helyre, 85,9 százalékuk az első két hely valamelyikére jutott be.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
