Az orosz oktatási intézményeknek ezentúl kötelező lesz kiakasztaniuk a nemzeti lobogót az épületükre, valamint az...
Az orosz oktatási intézményeknek ezentúl kötelező lesz kiakasztaniuk a nemzeti lobogót az épületükre, valamint az oktatási szünetek utáni első tanítási napokon lejátszaniuk az orosz himnuszt - olvasható a Kreml honlapján hétfőn közzétett rendeletben.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt rendelet célja, hogy hozzájáruljon "az állampolgári tudat és a hazafiasság" megerősítéséhez. A rendelet értelmében a fehér-kék-piros zászlónak állandóan kinn kell lennie az oktatási intézmények területén vagy épületeinek falán.
A nemzeti himnuszt a szeptember elseji tanévkezdéskor le kell játszani, akárcsak a többi nemzeti vagy helyi ünnep miatt elrendelt oktatási szünet utáni első tanítási napon. "Az orosz zászlóról" és "az orosz himnuszról" szóló törvények erre vonatkozó módosítása 2014. szeptember 1-jén lép életbe.
Putyin korábban úgy nyilatkozott, a törvénymódosítás hozzájárul ahhoz, hogy "hazafiakat neveljen a fiatalok között". Egy augusztusi tanulmány adatai szerint az oroszok közel harmada keveri a nemzeti zászló színeit. Az oroszok 54 százaléka tudja fejből a himnusz első sorait, a megkérdezettek ugyanekkora hányada vallotta, hogy "büszkeséget és csodálatot érez" az állami szimbólumok láttán.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
