Az Index úgy tudja, augusztus végén több mint 4300 betöltetlen állás volt az állami iskolákban. A Klebelsberg Központ szerint ezek valótlan adatok.
Az Index kedden arról írt, hogy az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt, ez azokból a Klebelsberg Központnál összesített adatokból derült ki, amelyek a lap birtokába kerültek. Az általános iskolákból 3945 pedagógus hiányzik, a gimnáziumokból 461. Mivel a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó iskolákban összesen 81 621 pedagógus dolgozik, ez alapján a tanárhiány az állami iskolákban összességében 4 százalékos.
A Klebelsberg Központ közleményben reagált az Index cikkére. „Valótlan - vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt - adatok jelentek meg az Indexen, ezek nem a Klebelsberg Központ adatai és nem valós adatok” – írták, hozzátéve: információik alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a hiányzik az iskolákból, "a tanév biztonságos kezdését tehát semmi nem veszélyezteti".
Azt is hozzátették, hogy a pedagóguspálya egyre vonzóbb, „az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma”.
Drasztikus tanárhiány jöhet néhány éven belül, sokan elhagyják a pedagóguspályát
Magas a lemorzsolódási arány a tanári szakokon, ráadásul nagyon sok fiatal diplomás dönt a pályaelhagyás mellett - olvasható a Nemzeti Pedagóguskar helyzetértékeléséből, amely arra is rámutat: a pedagógusok majdnem fele 50-65 éves, a következő tizenöt évben legalább 70 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
