Kisebb lesz a tanárok fizetésemelése?

A kormányzati ígéretek ellenére 60 helyett csak 50 százalékát biztosítaná a költségvetés a...

  • Eduline
hvg.hu

A kormányzati ígéretek ellenére 60 helyett csak 50 százalékát biztosítaná a költségvetés a pedagógus-életpályamodellbe foglalt bértömeg-növekedésnek egy kiszivárgott előterjesztés alapján - írja a Népszava.

Az Átlátszó Oktatás által közölt tervezet szerint ugyanis a költségvetésből idén 37 milliárd forintot fordítanak a szeptembertől esedékes béremelésekre, amely az idei teljes bevezetéshez szükséges 73 milliárdnak mintegy 50,7 százaléka. A Népszava szerint további mintegy 7 milliárdra lenne szükség a miniszter által említett bértömeg-növekedéshez.

A kormányelőterjesztés szerint a kabinet úgy "fogná vissza" a béremelés mértékét, hogy főiskolai - illetve bolognai típusú BA-alapképzésben szerzett - végzettség esetén az illetményalap csak a 157,8 százaléka, egyetemi - illetve bolognai típusú mesterképzésben szerzett - végzettség esetén pedig csak 172,9 százaléka lesz a - jelenleg bruttó 98 ezer forintos - minimálbérnek. Így például egy 40 éves, 15 éve a pályán dolgozó, egyetemi végzettségű pedagógus havi összjövedelme jelenleg - az idén szeptemberben megszűnő túlóra-, és címpótlékkal, cafeteriával együtt - nagyjából bruttó 224 ezer 600 forint, ami szeptembertől 245 ezer 691 forintra változik. Ez összesen bruttó 9,7 százalékos bérnövekedés.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.