Az Oxford University tanulmánya szerint ronthatja a diákok eredményeit, ha egyfolytában táblázatokat magoltatnak...
Az Oxford University tanulmánya szerint ronthatja a diákok eredményeit, ha egyfolytában táblázatokat magoltatnak velük, és magyarázatot sem fűznek a tanulnivalóhoz.
A tanulmány kifejti, hogy a gyerekek egy idő után elvesztik a fonalat, a korábban érdeklődő alsósok a felső tagozatban már nem tudják befogadni az újabb és újabb táblázatokat, képleteket.
Nick Gibb közoktatásért felelős brit miniszter másfél hónapja azt nyilatkozta, a diákoknak gépiesen kellene megtanulniuk a szorzótáblát, különösebb tanári magyarázat nélkül. Ebben a szellemben készült a legújabb matematikai tantervtervezet is, amely a 10-es szorzótábla után a 11-est és a 12-est is bemagoltatná a kilencéves gyerekekkel.
Peter Bryant professzor, a tanulmány egyik szerzője azonban amellett érvel, hogy nem szabad automatikusan tanulni, minden esetben szükség van a részletes magyarázatra. Ahelyett, hogy a diákok elé teszik a szorzótáblát, a tanároknak példákkal kellene illusztrálniuk a szorzást és osztást.
A kutatások azt mutatták, hogy azok a diákok, akiknek alaposan elmagyarázták a szorzótáblát 8-9 éves korukban, tizenévesen sokkal jobban teljesítettek matematikából, mint azok, akik ugyan jól számoltak alsó tagozatban, de főként magolással jutottak új ismeretekhez. Milyen gyorsan számolsz? Az itt található játékokkal tesztelheted magad.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
