Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Két tanév alatt csaknem negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma - írta csütörtöki számában a Magyar...

Két tanév alatt csaknem negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztérium szociális államtitkárságának a lap kérésére készített statisztikai adatgyűjtésére hivatkozva.
Az október 1-jei állapot alapján a 2009/2010-es tanévhez képest a 2011/2012-es tanévre mintegy 22 százalékkal csökkent az igazolatlan csökkent az igazolatlan hiányzások száma, majd az újabb jogszabályváltozásnak köszönhetően a 2012/2013-as tanévre további 15 százalékkal mérséklődött az ötvennél több igazolatlan órával rendelkezők aránya a teljes tanulószámhoz viszonyítva az 1-12. évfolyamos diákok körében.
A lap felidézte: a kormány a 2010/2011-es tanévtől kezdve kötötte az iskoláztatási támogatást a rendszeres iskolába járáshoz. Abban az esetben, ha a köznevelési intézményben tanuló gyermek igazolatlan hiányzásainak száma túllépte az ötven órát, felfüggesztették a családi pótlék kifizetését. A 2012 szeptemberében életbe lépett módosítás még szigorúbban szankcionálja az iskolakerülést: a folyósítás szüneteltetését írja elő, és az elvont összeg az újbóli folyósítás után se jár vissza.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).