Két tanév alatt csaknem negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma - írta csütörtöki számában a Magyar...
Két tanév alatt csaknem negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztérium szociális államtitkárságának a lap kérésére készített statisztikai adatgyűjtésére hivatkozva.
Az október 1-jei állapot alapján a 2009/2010-es tanévhez képest a 2011/2012-es tanévre mintegy 22 százalékkal csökkent az igazolatlan csökkent az igazolatlan hiányzások száma, majd az újabb jogszabályváltozásnak köszönhetően a 2012/2013-as tanévre további 15 százalékkal mérséklődött az ötvennél több igazolatlan órával rendelkezők aránya a teljes tanulószámhoz viszonyítva az 1-12. évfolyamos diákok körében.
A lap felidézte: a kormány a 2010/2011-es tanévtől kezdve kötötte az iskoláztatási támogatást a rendszeres iskolába járáshoz. Abban az esetben, ha a köznevelési intézményben tanuló gyermek igazolatlan hiányzásainak száma túllépte az ötven órát, felfüggesztették a családi pótlék kifizetését. A 2012 szeptemberében életbe lépett módosítás még szigorúbban szankcionálja az iskolakerülést: a folyósítás szüneteltetését írja elő, és az elvont összeg az újbóli folyósítás után se jár vissza.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
