Két tanév alatt csaknem negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma - írta csütörtöki számában a Magyar...
Két tanév alatt csaknem negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztérium szociális államtitkárságának a lap kérésére készített statisztikai adatgyűjtésére hivatkozva.
Az október 1-jei állapot alapján a 2009/2010-es tanévhez képest a 2011/2012-es tanévre mintegy 22 százalékkal csökkent az igazolatlan csökkent az igazolatlan hiányzások száma, majd az újabb jogszabályváltozásnak köszönhetően a 2012/2013-as tanévre további 15 százalékkal mérséklődött az ötvennél több igazolatlan órával rendelkezők aránya a teljes tanulószámhoz viszonyítva az 1-12. évfolyamos diákok körében.
A lap felidézte: a kormány a 2010/2011-es tanévtől kezdve kötötte az iskoláztatási támogatást a rendszeres iskolába járáshoz. Abban az esetben, ha a köznevelési intézményben tanuló gyermek igazolatlan hiányzásainak száma túllépte az ötven órát, felfüggesztették a családi pótlék kifizetését. A 2012 szeptemberében életbe lépett módosítás még szigorúbban szankcionálja az iskolakerülést: a folyósítás szüneteltetését írja elő, és az elvont összeg az újbóli folyósítás után se jár vissza.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
