A makói tanár, Horváthné Oláh Mária komolyan meglepődhetett, mikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól kétszer kapott fizetést februárban.
Csongrád megyéből Horváthné az elsőként csatlakozott a tanítanék.com-on ahhoz a petícióhoz, melyet eddig 34 ezren írtak alá a Herman Ottó Gimnázium melletti kiállásként. A pedagógus azonban a Klik kapcsán egy teljesen szokatlan anomáliát észlelt, ugyanis a Klik eddig inkább 17 milliárdos elmaradásai miatt került a hírekbe.
Horváthné decemberben a hónap végéig fizetés nélküli szabadságon volt, januárban mégis a vártnál jóval magasabb bért kapott. Ezt úgy próbálta meg orvosolni, hogy maga utalta vissza a Kliknek a feles összeget, 168 ezer forintot - írja a Délmagyar. A Klikl azonban ismét lendületből próbálta orvosolni a kérdést, így februárban ismét elküldték a magasabb összeget Horváthnénak..
A tanárnő azonban reméli, hogy ezúttal nem saját költségén kell visszajuttatnia az összeget, a problémát ismét jelezte a Kliknél.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
