Közzétették a Magyar Közlönyben a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló Emmi-rendeletet, valamint az...
Közzétették a Magyar Közlönyben a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló Emmi-rendeletet, valamint az elfogadott kerettanterveket, amelyek alapján az általános és középiskoláknak felül kell vizsgálniuk helyi tantervüket.
Jövő szeptemberben egy kivétellel az összes iskolatípusban bevezetik az új kerettanterveket az első, az ötödik és kilencedik évfolyamon, a hat évfolyamos gimnáziumokban viszont csak a hetedikeseknél indítják el az új rendszert.
Mivel a kerettanterveket nem készítették el időre, új határideje van a helyi tantervek felülvizsgálatának is: az új dokumentumokat december 31-e helyett március végéig kell elkészíteniük a nevelőtestületeknek.
Tíz százalék mozgásteret hagytak az iskoláknak
Bizonyos területeken az iskola választhat a kiadott kerettantervek közül - az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint a választáshoz fel kell mérni meglevő vagy megteremthető erőforrásokat, illetve azt, hogy a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz.
A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteniük kell az évfolyamonkénti órakeret tíz százalékának felhasználásáról - dönthetnek például a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett, vagy szabadon választható tantárgyat vezethetnek be. A későbbiekben a miniszter további szabadon választható tantárgyi - például lovaskultúra vagy sakk - kerettantervekkel egészíti ki a korábbiakat.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
