Tíz-tizenöt százalékkal kevesebb nettó fizetést utalt az államkincstár egyes dunakeszi, illetve zuglói iskolákban...
Tíz-tizenöt százalékkal kevesebb nettó fizetést utalt az államkincstár egyes dunakeszi, illetve zuglói iskolákban dolgozó pedagógusoknak - írta keddi számában a Népszava.
A lap emlékeztetett: a tanárok munkáltatója, az államosított iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hétfőre ígérte, hogy minden pedagógus megkapja a januárban számfejtett fizetését, ami Marekné Pintér Aranka elnök szerint a jogszabályok alapján történt meg.
A Népszava szerint a nettó bércsökkenés mögött újabb adminisztrációs hibák állhatnak; az egyik esetben az érintettek családi adókedvezményeit „felejtették el” jóváírni.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy az átutalt összeg többeknek okozhatott meglepetést, mivel bizonyos önkormányzati pótlékoktól és támogatásoktól elestek a tanárok. A lap Schmidt Jenőtől, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnökétől úgy tudja: az önkormányzatoknak - hiába maradtak működtetők - már nincs lehetőségük arra, hogy különböző önként vállalt pluszjuttatásokat adjanak a tanároknak.
A Magyar Nemzet kitért arra, hogy a Klik ezzel kapcsolatban egyértelművé tette, hogy törvényileg garantált bérelem nem szűnt meg, elvileg mindenkinek ugyanannyi marad a fizetése, ráadásul az önkormányzatok fenntartói továbbra is adhatnak önként vállalt támogatásokat. Emellett kormánydöntés is született arról, hogy 2013. augusztus 31-ig egyetlen pedagógusnak sem csökkenhet az összjövedelme.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke arra hívta fel a lap figyelmét, hogy hiába adnának a települések, nincs miből, mivel a feladatokat és a hozzájuk rendelt pénzt nem egyenlő arányban vonták el az önkormányzatoktól.
A Népszabadságnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta: számos panasz érkezik az érdekvédelemhez a bérekkel kapcsolatban. A PDSZ-t megkeresték amiatt is, hogy sokan nem kapták meg a bérükbe épített pótlékokat. Példaként említette az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői pótlékot.
A Világgazdaságnak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke problémának nevezte, hogy maga a Klik sem mérte fel az oktatási intézmények állami fenntartásba vétele előtt, hogy az érintett pedagógusok milyen pluszjuttatásokat kapnak és milyen mértékben.
A lap szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál keresik a most hátrányba került pedagógusok kompenzálásának költségvetési forrását. A lap megjegyzi, hogy a probléma elvileg csak időleges, mivel a tervek szerint szeptembertől bevezetik az új pedagóguséletpálya-modellt, amellyel - a nyilatkozatok szerint ha a gazdaság helyzete megengedi - új pedagógusbérek is járnának.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
