A brit iskolákban átlagosan 24 kamera figyeli az eseményeket nap mint nap.
A brit iskolákban átlagosan 24 kamera figyeli az eseményeket nap mint nap. Kétszáz intézményben azonban nemcsak a folyosókra és tantermekbe, hanem a mosdókba és az öltözőkbe is térfigyelő kamerákat szereltek – adta hírül a The Guardian.
A kamerák számát és elhelyezését egy szervezet mérte fel nemrég. A Big Brother Watch tagjai több mint kétezer iskolában vizsgálták a kamerarendszert, és azt találták, hogy 207 intézményben 825 berendezést helyeztek el a mosdókban és az öltözőkben. A listát az oldhami Radclyffe School vezeti, ahol összesen húsz kamerát találtak ezekben a helyiségekben.
A csoport szerint a diákok személyiségi jogait sérti, ha még itt is követik minden lépésüket, ezért azt kérték, hogy legalább a vécékben és az öltözőkben szereljék le a kamerákat.
A szervezet vezetője, Nick Pickles elmondta, hogy a legtöbb iskolában nem kaptak választ arra, hogy miért szereltek fel ennyi kamerát az épületben, illetve mi történik a felvételekkel. Hozzátette, hogy a hatóságoknak kellene ellenőrizni, nem viszik-e túlzásba a diákok ellenőrzését az iskolák. Letartóztatták a zuhanyzó diákokat videózó pedagógust – az esetről itt olvashattok bővebben.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
