Az első teljesen magyar nyelvű hazai nyomtatvány 1574-es bécsi kiadása a Központi Antikvárium árverésének kiemelkedő...
Az első teljesen magyar nyelvű hazai nyomtatvány 1574-es bécsi kiadása a Központi Antikvárium árverésének kiemelkedő darabja, évek óta nem volt ilyen jelentőségű irodalmi művelődéstörténeti jelentőségű dokumentum az aukciós piacon.
Az „Ui Testamenetum Magiar nielven: meli az Görög, es Diák nielvböl reghen Silvester Ianos altal fordittatot” az első teljesen magyar nyelvű hazai nyomtatvány, egyúttal az első teljes, magyar nyelvű Újszövetség. A 16. századi, rendkívül ritka könyvnek Magyarországon csupán két teljes példánya ismert. Kereskedelmi forgalomba az utóbbi évtizedekben nem került, most 5,5 millió forinttól lehet licitálni rá.
A megkímélt állapotban, eredeti bőrkötésben megőrzött szentírás különös érték - mondta az MTI-nek Bálinger Béla, az antikvárium aukciós szakembere. A könyvben lévő beírás alapján azt is lehet tudni, hogy a Pozsony megyei Bazin plébániájának tulajdonában volt.
Kultúrtörténeti adalék, hogy a fordító, a humanista műveltségű Sylvester János e munka kapcsán állította össze első, tudományos igényű, korszerű magyar nyelvtanát. Sylvester azt is felismerte, hogy anyanyelve alkalmas a klasszikus verselésre, a szentírási szöveg végére illesztett verses tartalmi összefoglalói az első hosszabb, irodalmi értékű, magyar időmértékes verssorok. Stilisztikai és bibliai régiségtani tanulmányokat is fűzött a szöveghez, ezek az első hazai filológiai szakmunkák.
Ritkaság az első önálló Petőfi-kötet, a 600 ezer forintról induló Szerelem gyöngyei 1845-ös első kiadása. A versek ihletője Mednyánszky Berta volt, akit a költő többször meglátogatott Gödöllőn, de a lány apja visszautasította a leánykérést.
Széchenyi Istvántól több első kiadás is szerepel a kínálatban, így a Balatoni gőzhajózás, A Magyar Akadémia körül, a Néhány szó a lóverseny körül, a Kelet népe és a Lovakrul – utóbbi könyvet a szerző sajátkezű aláírása teszi még értékesebbé.
A magyar avantgárd egyik legjelentősebb folyóirata a Kassák Lajos szerkesztette Munka volt, amely 65 számot ért meg 1928 és 1939 között. Kassák ezt az 1927-ben megszűnt, összesen öt számot megért Dokumentum folytatásának szánta. Az aukción a folyóirat ritkán fellelhető teljes sorozatát kínálják, 1,2 millió forintos induló áron.
Négy, eddig ismeretlen magyar helyszín – Brassó, Nagyszeben, a Vöröstoronyi-szoros, Lippa vára – ábrázolásának előkerülése teszi könyvészeti, művelődéstörténeti szempontból rendkívül becsessé az antwerpeni Jakob Peters rézmetsző város- és csataképgyűjteményének 1690 körüli változatát, amely 800 ezer forintos kezdő árat kapott.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1618-ban kelt, saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele 400 ezer forintról indul. Ebben Bethlen legkedvesebb rokonának, utódjául kiszemelt öccsének, Bethlen Istvánnak és feleségének, Csáki Krisztinának adományozza Huszt várát Visk mezővárossal és számos máramarosi faluval együtt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
