Jövőre sem lesz tömeges leépítés az iskolákban - ezt ígéri a minisztérium

Az állami fenntartású iskolákban nem cél, és minden valószínűség szerint nem is szükséges a pedagógusok elbocsátása -...

  • MTI
Balog szerint nem cél a létszámcsökkentés
túry

Az állami fenntartású iskolákban nem cél, és minden valószínűség szerint nem is szükséges a pedagógusok elbocsátása - válaszolta az emberi erőforrások minisztere Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő írásos kérdésére.

Balog Zoltán az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett dokumentumban azt írta: a minisztérium saját adatai szerint ugyanis az előző tanévekben nem csupán hatszáz, hanem több ezer pedagógus vonult nyugdíjba, így becslése szerint a gyermeklétszám csökkenése ellenére sincs több pedagógus, mint amennyire a köznevelési rendszerben szükség van. Ezen a területen állami szintű beavatkozásra, pedagógusok elbocsátására ezért nincsen szükség - rögzítette.

Kitért arra, hogy a köznevelési törvény értelmében 2013 szeptemberétől óvoda és alsó tagozat minden olyan településen lesz, ahol nyolc szülő ezt kéri, és feltételezhető, hogy ez a létszám három évig fennmarad. 

A felső tagozatok jövőjét illetően az először 2013. április 30-ig elkészülő megyei köznevelés-fejlesztési tervek rendelkezései lesznek irányadók. A tárca vezetője felhívta az ellenzéki képviselő figyelmét arra is, hogy a köznevelés-fejlesztési tervek kidolgozásakor nemcsak gazdasági, hatékonysági szempontokat mérlegel majd az oktatásirányítás, hanem szakmai, eredményességi, méltányossági alapon is megvizsgál minden esetet.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.