A köznevelési törvényjavaslat elvi kérdéseiről volt szó a Fidesz-KDNP-frakció kedd reggeli ülésén - közölte a...
A köznevelési törvényjavaslat elvi kérdéseiről volt szó a Fidesz-KDNP-frakció kedd reggeli ülésén - közölte a tanácskozás után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint konstruktív megbeszélés zajlott, jövő hétfőre pedig minden kérdésben egyetértés alakul ki.
Egyebek mellett az önkormányzat és az állam viszonyáról a jogszabály hatálybalépése után, a pedagóguséletpálya-modellről, a hátrányos helyzetűek érdekében tett felzárkóztatási lépésekről, valamint az óvodáztatás kérdéséről volt szó.
Lázár János a várakozó újságíróknak azt mondta, konkrétan, a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról jövő hétfőn tárgyal majd a frakciószövetség. A kormányzat világossá tette - folytatta Lázár János -, hogy az oktatásban három területen szeretne egyértelmű viszonyokat teremteni: az állami fenntartású iskolákban az állam határozza meg az oktatás tartalmát, csakúgy, mint az oktatási intézmények szervezetirányítási rendszerét, és a nevelés-oktatási munka ellenőrzésének is állami kézben kell lennie.
Példaként kitért arra is: abban mindenki egyetértett, hogy az óvodáztatási életkort a jelenlegi ötéves korról előrébb kell hozni, az azonban vita kérdése, hogy három- vagy négyéves korra.
"Van, amiben már egyetértünk, és egészen biztos, hogy hétfő estére mindenben egyet fogunk érteni" - fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök az ülésről távozóban csak annyit mondott az újságíróknak, hogy van olyan módosító javaslat, amelyet támogat.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
