Az apák és a gyermektelen férfiak heti munkaideje között egyre nagyobbá válik a különbség az életkor növekedésével.
Az apák és a gyermektelen férfiak heti munkaideje között egyre nagyobbá válik a különbség az életkor növekedésével. A 25 és 29 év közötti férfiak átlagosan heti két órával dolgoznak többet, mint a gyermektelenek. A 40-59 év közötti korosztály tagjainál ez a különbség már akár öt óra is lehet hetente. Míg negyvenéves kor felett a gyermektelenek munkával töltött heti óraszáma kissé csökken, addig az apáké még mindig emelkedik.
"Amikor az anyák a gyermekvállalás idején csökkentik munkájukat, az apák a hiányzó bevételt igyekeznek hosszabb munkaidővel pótolni" - mondta Martin Bujard, a BiB munkatársa. Ez a változás ellentmond a legtöbb apa természetes igényének, hogy minél több időt tölthessen együtt gyermekeivel.
A család és a munka közötti megegyezés kérdése tehát nem csak a nők problémája. "A kereső férfiakban is él a támogatás és az ösztönzés iránti vágy, hogy kivegyék részüket a családon belüli feladatokból.
A klasszikus szerepek idővel megszilárdulnak - véli a szakértő. Sok férfi, aki a gyermek születése után anyagi okokból többet dolgozott, hozzászokik a szerephez, és ugyanígy az anyák is alkalmazkodnak. A férfiak egyre talpraesettebbek és sikeresebbek lesznek munkájukban, a gyermekkel való bánásmód képességét azonban nem sajátítják el megfelelően.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
