Jogtalanul vett fel 22 milliót egy szabolcsi alapítványi iskola

A tanulói létszámot manipulálva jogtalanul vett fel normatív támogatást egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alapítványi iskola - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-alföldi regionális bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense kedden.

  • MTI
Stiller Ákos

Jánvári-Stefán Regina százados elmondta, hogy az oktatási intézmény három év alatt több mint 22,5 millió forintot vett fel jogellenesen. Az iskola - amelynek nevét a sajtóreferens nem közölte - a Magyar Államkincstártól olyan tanulók után igényelt támogatást, akiknek egy része soha nem járt az intézménybe.

A pénzügyi nyomozók ötszázötven diák kihallgatása után megállapították, hogy közülük csaknem százan nem vettek részt képzésen, csak a nyilvántartások szerint voltak az iskola tanulói. A nyomozás adatai alapján a pedagógusok is segítséget nyújtottak a csaláshoz, hiszen az általuk oktatott tantárgyakból olyan diákot is osztályoztak, aki az adott tanévben be sem iratkozott.

Az ügyben tizenhét gyanúsítottat hallgattak ki költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával. Az ügy iratait a NAV vádemelési javaslattal küldi meg a Nyíregyházi Városi Ügyészségnek - közölte a sajtóreferens.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.