Bírák oktatnak jogi ismereteket középiskolásoknak a Nyitott Bíróság elnevezésű programban, melynek nyitó előadását...
Bírák oktatnak jogi ismereteket középiskolásoknak a Nyitott Bíróság elnevezésű programban, melynek nyitó előadását Darák Péter, a Kúria elnöke tartja - mondta Hilbert Edit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettese.
A hivatal által elindított program keretében a középiskolások osztályfőnöki órákon kapnak tájékoztatást a legalapvetőbb jogi ismeretekről, így többek között a hatalmi ágak elválasztásáról, az igazságszolgáltatás és a bíró függetlenségéről, a bírósági szervezetrendszerről, a hatásköri és illetékességi szabályokról, a legfontosabb jogágakról, a polgári, a büntető és a közigazgatási perrel kapcsolatos legegyszerűbb rendelkezésekről, a perbeli jogokról és kötelezettségekről - tette hozzá az elnökhelyettes.
A kezdeményezés mottója: "Attól félsz, amit nem ismersz." A szervezők szerint minél többet tudnak az igazságszolgáltatásról az odafordulók, annál inkább elfogadják és tisztelik döntéseit, annál nagyobb a bizalom a bíróságokban.
Az előadások az életkori sajátosságoknak megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek majd a fiatalkori áldozattá válás, illetve a fiatalkorú bűnözés, az internetes bűncselekmények, a kábítószerrel visszaélés, vagy éppen a diákság jogainak és a munka világába való belépésnek a kérdéseire. A programban részt vevők a bíróságokon tárgyalásokat, ítélethirdetéseket láthatnak, a 18 éves kort betöltött tanulók pedig - előzetes egyeztetést követően - büntetés-végrehajtási intézményekbe is ellátogathatnak - mondta Hilbert Edit.
A programba a bírák és az iskolák is önkéntesen léphetnek be. Az elmúlt hetekben 40 fővárosi középfokú oktatási intézmény, valamint közel 260 bíró és bírósági titkár jelentkezett, hogy részt venne a programban oktatóként. A Kúria, az ítélőtáblák, a húsz törvényszék, a több mint száz helyi bíróság és az OBH egyaránt részt vesz a kezdeményezésben. Országszerte a helyi sajátosságokat jól ismerő megyei törvényszékek szervezik az előadásokat. Van olyan iskola, ahol a tanárok külön, nekik szóló speciális jogi felvilágosításra is igényt tartottak - tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
