"Nem, nem panaszkodom. Ezek a tények" - írta tanári fizetéséről Facebook-oldalán Balatoni József.
„Nettó 188.993 Ft. Ennyi a bérem. Le is merem írni és ki is merem mondani. Ha elhiszi valaki, ha nem. Továbbra sem a pénzért vagyok a pályán, hanem mert szeretem a gyerekeket, a hivatásomat. És nem, nem panaszkodom. Ezek a tények” – írja Facebook-oldalán Balatoni József történelemtanár, vagyis Jocó bácsi.
Az elmúlt napokban újra terítékre került a pedagógusok bére, miután Bódis József oktatási államtitkár a tanév elején kijelentette: az elmúlt években a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést hajtotta végre, 2013 óta összesen 50 százalékkal nőtt a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetése.
Bódis József oktatási államtitkár nyilatkozata után több tucat e-mailt kaptunk pedagógusoktól, egyikük azt írta, „nem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az államtitkár leírja”. „Egy pedagógus semmilyen juttatást nem kap, cafetériarendszer nincs, ruhapénz, könyvpénz, irodaszerek, étkezési hozzájárulás nincs, év végi plusz pénz nincs (persze ez sem egységes, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó iskoláknál előfordul, ezzel is csak tovább szítva a 22, illetve 26 óraszámban tanítók és a tankerület, illetve Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó iskolák közötti negatív érzéseket). Inflációkövetés nincs” – fogalmazott egyikük.
Többen kiemelték: a 2013-as fizetésemelés „jóformán elveszítette az értékét”, hiszen a bértábla alapja évek óta nem a minimálbér, hanem a vetítési alap, amelynek az összege évek óta változatlan, 101 500 forint. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek mellett a Nemzeti Pedagóguskar is azt kéri a kormánytól, hogy a pedagógusbéreket kössék valamilyen „társadalmi standardhoz”.
Ennyit keresnek a pedagógusok 2018-ban: szó sincs 330 ezer forintos nettó bérről
Az oktatási államtitkár a rendszerváltás óta eltelt 28 év legnagyobb pedagógusbér-emeléséről beszél, míg az Eduline-nak nyilatkozó tanárok és tanítók fizetésük értéktelenedéséről. Tényleg 335 ezer forintot vihet haza egy tapasztalt pedagógus? Tiszta vizet öntünk a pohárba.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
