"Csodaszerként" hatna a diákok egészségre és teljesítményére is, ha reggel 8 óra helyett 9-10-kor kezdődne a tanítás. Az alváskutatók megállapításait ugyanakkor az oktatási rendszer nem veszi figyelembe - írja a hvg.hu.
Napokon belül megkezdődik az új tanév: a magyar diákok döntő többségének fél hétkor-hétkor kell kelni, hogy időben beérjenek az iskolába, több középiskola pedig még nulladik órát is előír a tanulóknak. A hagyományosan korai iskolakezdés összefügg a társadalom kialakult rutinjaival, például a szülők munkaidejének kezdetével, ugyanakkor a szakemberek egyöntetű véleménye szerint kifejezetten káros a gyerekek mentális, fizikai, szellemi egészségére.
Amerikai és nyugat-európai tanulmányok szerint a diákok egészségének és teljesítményének is jót tenne az akár már fél órával későbbi iskolakezdés is, a korai kelés ugyanis egyáltalán nem illeszkedik a kamaszkorhoz, amely egy erőteljes "bagoly-időszak", az alvásigény két órával később jelentkezik. Az eredmény, hogy a diákok fáradtak és túlterheltek, amelyhez a magyar oktatásra jellemző teljesítményorientáltság is hozzájárul. Ugyanakkor már az is jó megoldás lehet, hogy bár nyolcra mennek a gyerekek, de az „igazi tanulás” csak kilenckor kezdődik. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Mi vár a diákokra és a tanárokra a 2014/2015-ös tanévben? A legfontosabb változások listáját itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
