Itt a vége: államosították a tankönyvellátást

A parlament keddi döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást.

  • MTI
MTI / Czeglédi Zsolt

A parlament keddi döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnap benyújtott törvényjavaslatát kivételes sürgős tárgyalás után fogadták el 236 igen szavazattal, 73 nem ellenében és két tartózkodás mellett. Az előterjesztésre az összes ellenzéki frakció mellett két fideszes politikus, az oktatási bizottságot vezető Pokorni Zoltán, valamint Bencsik János is nemet mondott.

A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.

A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.

A Ház leszavazta az oktatási bizottság módosító javaslatait, köztük azt, amely lehetővé tette volna, hogy a tankönyvjegyzékben kettő helyett három tankönyv szerepeljen. Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép.

A tankönyvek fejlesztésért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz. A szabályozás meghatározza a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás lépéseit és az abban közreműködőket. Tankönyvként az a nyomtatott vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, nyilvános pályázati eljárásban az oktatásért felelős miniszter kiválasztott vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki.

A miniszter nyilvános pályázatot hirdethet abból a célból, hogy a tankönyvellátásba bevonja a kiadással üzletszerűen foglalkozó kiadókat. A javaslat indoklása szerint a jelenlegi tankönyvpiaci rend nem az állami felelősségvállalás és közfeladat-ellátás elveire építkezett, hanem arra, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző piaci szereplők, gazdálkodó szervezetek minél nagyobb példányszámot szállítsanak az iskolákba, ezáltal is törekedve a minél nagyobb profit megszerzésére.

Az új szabályrendszer a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe - olvasható az előterjesztés indoklásában.

Kedden a Magyar Nemzet Szarvas-Ballér Juditra, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökére hivatkozva azt írta, várhatóan számos kiadó indít kártérítési pert, nem tudni a kiadók hogyan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A Nyomda- és Papíripari Szövetség azt jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.

A Magyar Nemzet arról is írt, hogy a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.