A parlament keddi döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást.
A parlament keddi döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnap benyújtott törvényjavaslatát kivételes sürgős tárgyalás után fogadták el 236 igen szavazattal, 73 nem ellenében és két tartózkodás mellett. Az előterjesztésre az összes ellenzéki frakció mellett két fideszes politikus, az oktatási bizottságot vezető Pokorni Zoltán, valamint Bencsik János is nemet mondott.
A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.
A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.
A Ház leszavazta az oktatási bizottság módosító javaslatait, köztük azt, amely lehetővé tette volna, hogy a tankönyvjegyzékben kettő helyett három tankönyv szerepeljen. Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép.
A tankönyvek fejlesztésért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz. A szabályozás meghatározza a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás lépéseit és az abban közreműködőket. Tankönyvként az a nyomtatott vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, nyilvános pályázati eljárásban az oktatásért felelős miniszter kiválasztott vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki.
A miniszter nyilvános pályázatot hirdethet abból a célból, hogy a tankönyvellátásba bevonja a kiadással üzletszerűen foglalkozó kiadókat. A javaslat indoklása szerint a jelenlegi tankönyvpiaci rend nem az állami felelősségvállalás és közfeladat-ellátás elveire építkezett, hanem arra, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző piaci szereplők, gazdálkodó szervezetek minél nagyobb példányszámot szállítsanak az iskolákba, ezáltal is törekedve a minél nagyobb profit megszerzésére.
Az új szabályrendszer a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe - olvasható az előterjesztés indoklásában.
Kedden a Magyar Nemzet Szarvas-Ballér Juditra, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökére hivatkozva azt írta, várhatóan számos kiadó indít kártérítési pert, nem tudni a kiadók hogyan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A Nyomda- és Papíripari Szövetség azt jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.
A Magyar Nemzet arról is írt, hogy a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
