Itt a pontos dátum: mikor kezdődik és meddig tart a 2018-as tavaszi szünet?

Már nem is kell olyan sokat várni, hogy pár pihenőnapot kapjanak a diákok és a tanárok.

  • Eduline
pixabay.com

A tavaszi szünet 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart, vagyis az érettségi előtt egy hónappal kaptok pár nap pihenőt.

A  szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).

 

Hivatalos: ilyen lesz a 2017/2018-as tanév, itt vannak a legfontosabb dátumok

Megjelent a 2017/2018-as tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben, vagyis már hivatalos, mikor kezdődik a tanév, mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet, és mikor tartják az érettségi vizsgákat. 180 tanítási nap vár a diákokra A 2017/2018-as tanév első tanítási napja 2017. szeptember 1.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.