A budapesti Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium vezeti a két tanítási nyelvű képzést is kínáló intézmények listáját. Megjelent a HVG kiadványa az ország száz legjobb középiskolájáról.
A budapesti Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, illetve az egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium vezeti a két tannnyelvű képzést is indító intézmények listáját. Az első öt közé került a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium és a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium is.
Rang | Intézmény |
1. | Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium (Budapest) |
2. | Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium (Kőszeg) |
3. | Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium |
4. | Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium |
5. | Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium |
A rangsort a 2013-as májusi-júniusi érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredmények alapján állították össze: a matematika-, magyar-, történelem- és nyelvi vizsgákon elért eredményeket nézték meg. Az összesített rangsorról itt olvashattok, az alapítványi iskolák rangsorát itt, az egyházi iskolákét itt, a legjobb vidéki gimnáziumok listáját pedig itt találjátok. Az ország legjobb gyakorlóiskoláit itt nézhetitek meg.
A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
