2015-ös középiskolai rangsor: ezek a legjobb két tannyelvű iskolák

A budapesti Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium vezeti a két tanítási nyelvű képzést is kínáló intézmények listáját. Megjelent a HVG kiadványa az ország száz legjobb középiskolájáról.

  • Eduline

A budapesti Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, illetve az egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium vezeti a két tannnyelvű képzést is indító intézmények listáját. Az első öt közé került a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium és a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium is.

Rang

Intézmény

1.

Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium (Budapest)

2.

Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium (Kőszeg)

3.

Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium

4.

Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium

5.

Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium

A rangsort a 2013-as májusi-júniusi érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredmények alapján állították össze: a matematika-, magyar-, történelem- és nyelvi vizsgákon elért eredményeket nézték meg. Az összesített rangsorról itt olvashattok, az alapítványi iskolák rangsorát itt, az egyházi iskolákét itt, a legjobb vidéki gimnáziumok listáját pedig itt találjátok. Az ország legjobb gyakorlóiskoláit itt nézhetitek meg.

A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.