A budapesti Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium vezeti a két tanítási nyelvű képzést is kínáló intézmények listáját. Megjelent a HVG kiadványa az ország száz legjobb középiskolájáról.
A budapesti Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, illetve az egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium vezeti a két tannnyelvű képzést is indító intézmények listáját. Az első öt közé került a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium és a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium is.
Rang | Intézmény |
1. | Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium (Budapest) |
2. | Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium (Kőszeg) |
3. | Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium |
4. | Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium |
5. | Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium |
A rangsort a 2013-as májusi-júniusi érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredmények alapján állították össze: a matematika-, magyar-, történelem- és nyelvi vizsgákon elért eredményeket nézték meg. Az összesített rangsorról itt olvashattok, az alapítványi iskolák rangsorát itt, az egyházi iskolákét itt, a legjobb vidéki gimnáziumok listáját pedig itt találjátok. Az ország legjobb gyakorlóiskoláit itt nézhetitek meg.
A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
