Az ismeretterjesztés, oktatás és kultúra áll majd az ősszel induló új tematikus közszolgálati csatorna, az M5 középpontjában. Rengeteg archív természetfilmre és más felvételre is számítani kell az új műsorok mellett, melyek között még nyelvoktatás is lesz. Kérdés, hogy a műsorok színvonala megüti-e akár az egykori Cimbora minőségét.
Nem szeretnénk azzal példálózni, hogy régen minden jobb volt, de érzékelhető a klasszikus hazai ismeretterjesztő csatornák kínálatában, hogy eltolódott szenzációhajhász irányba olyan műsorokkal, mint a Licitvadászok, a Piszkos munkák, vagy a Csupasz túlélők, mely a fel-fel fedezhető történelmi vagy tudományos elemek mellett nem biztos, hogy megfelelő értékeket adnak át.
Mikor az MTVA felmérte, milyen fontos témában lenne még szükség közszolgálati tévécsatornára, azt tapasztalták, hogy a legnagyobb igény a kultúra, az ismeretterjesztés és az oktatás iránt mutatkozik - mondta Papp Dániel, az MTVA tartalomszolgáltatási igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel.
A szeptemberben induló M5 a tervek szerint speciálisabb lesz, mint egy átlagos tudományos csatorna: egyebek mellett iskolai tévésávot és nyelvleckéket is sugároz majd - foglalta össze az MTI. Papp Dániell szerint nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretnék a pedagógusok és az iskolák munkáját.
Az ismeretterjesztő csatorna műsorához a közmédia történelmi dokumentumfilmjeit és természetfilmjeit is fel fogják használni - tette hozzá Papp.
Kollégáink között a diákműsorok közül kiemelkedő, ismeretterjesztő Cimbora emléke derengett fel (öregbíteni nem szeretnénk magunkat, legyen elég, hogy kisgyerekként néztük az akkor már sokadik generációs adásokat). Bár a műsor vélhetően kopottas és kevésbé izgalmas lenne a mostani célközönségül szolgáló 12 év alatti iskolásoknak, de ha sikerül a korszellemnek megfelelő, érdekes és ismereteket átadó, szórakoztató műsorokat képernyőre vinni az "iskolai tévésáv" részeként, talán kicsit más szemmel lehetne tekinteni a köztelevízióra.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
