Egy friss felmérés szerint a németországi tanárok közül minden hatodik legszívesebben azonnal bevágná maga mögött az...
Egy friss felmérés szerint a németországi tanárok közül minden hatodik legszívesebben azonnal bevágná maga mögött az iskola kapuját, csakhogy sose kelljen látnia többé az idegesítő diákokat és kollégákat - írja a hirado.hu.
Nemrég eljárást indítottak egy 15 éves bayreuthi iskolás ellen, aki azzal töltötte szabadidejét, hogy a legnagyobb közösségi site-on külön oldalt készített az intézménynek, ahová jár. Tanárairól fényképeket töltött fel, amelyeket sértő kommentárokkal látott el. A közösségi oldal adminisztrátorainak segítségével a rendőrség néhány órán belül rátalált az iskolásra, aki ellen nemcsak rágalmazás, hanem szerzői jogok megsértéséért is büntető eljárást indítottak. Ez csak egy a több száz hasonló eset közül, melyekkel a német pedagógusoknak nap mint nap meg kell küzdeni.
A Koblenz-Landau Egyetemnek a héten publikált tanulmánya szerint minden hatodik németországi tanár úgy érzi, a tanítványai, a szülők vagy a munkatársai zaklatják. A kutatást vezető Reinhold Jäger professzor szerint az iskola különösen alkalmas a mobbingra, hiszen ott különböző generációk találkoznak, nemcsak a diákok és a pedagógusok, hanem a tanári kar idősebb és fiatalabb tagjai, valamint az iskola és a szülők között is lehetnek konfliktusok.
A felmérés szerint a tanárok több mint fele úgy érzi, rosszuk bánnak vele, túl nagy nyomás alá helyezik, vagy éppen ellenkezőleg: kirekesztik, kritizálják vagy hátrányosan megkülönböztetik. A mintegy 1500 megkérdezett pedagógus 4,2 százaléka mondta, hogy telefonon terrorizálják, 2,6 százalékuk pedig megtapasztalta már a verbális szexuális zaklatást. 0,5 százalékuk pedig fizikai támadás áldozata volt. A válaszadók 54 százaléka főnökét, illetve igazgatóját vádolja zaklatással, 48 százalék a kollégát nevezi meg tettesként, 21 százalék pedig a diákok szüleit.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
