Kiskorú veszélyeztetése miatt vádat emelt a Nagykanizsai Városi Ügyészség egy nő ellen, aki éveken át nem gondoskodott arról, hogy gyermeke rendszeresen járjon óvodába, majd iskolába, veszélyeztetve ezzel a kislány szellemi-értelmi fejlődését - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség az MTI-t.
A most 13 éves gyermek és édesanyja Nagykanizsán, Becsehelyen majd Zalakomárban éltek. Az óvodában a gyermek 2006 szeptemberétől rövid idő alatt 53 nap igazolatlan hiányzást halmozott fel, ezért az anyát szabálysértési eljárásban figyelmeztették, hogy gondoskodjon a gyermeke rendszeres óvodáztatásáról.
Ő ennek nem tett eleget: a mulasztások miatt 2007-ben eljárás indult, de az anya a hatósággal nem működött együtt, nem jelent meg a tárgyalásokon, ezért a jegyző védelembe vette a gyermeket.
A vádlott ezután egy ideig óvodába, majd iskolába járatta gyermekét, ezért megszüntették a védelembe vételt. A nagykanizsai iskola azonban 2011 elején jelezte, hogy ismét halmozódnak az igazolatlan órák, ezért a jegyző újból védelembe vette a kiskorút, az igazolatlan hiányzás azonban így is 168 óra lett, a gyermeknek évfolyamot is kellett ismételnie.
A további mulasztások elkerülése érdekében az iskola engedélyezte, hogy a gyermek a 2011-2012-es tanév második félévétől magántanuló legyen, ezzel együtt újból megszüntették a védelembe vételt. A gyermek 2013 szeptemberében a zalakomári általános iskolába került, ahol már nem lehetett magántanuló, de iskolába sem járt, 2014 februárjáig 246 óra igazolatlan hiányzást halmozott fel, ezért ismételten védelembe vették.
A Nagykanizsai Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének büntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járásbíróság előtt, mert az anya a nevelési kötelezettségét súlyosan megszegte, a gyermek érzelmi-pszichés fejlődését veszélyeztette. A vád szerint a gyermek amiatt, hogy közösségbe nem járt, kortárs kapcsolatait nem élhette meg, izolálódott, kapcsolat nélkülivé és magányossá vált, illetve eddigi és további élete is sérült a szociális kompetencia, a kapcsolatteremtés, a szociális létben való rugalmas eligazodás, valamint a kötődés síkján.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
