A fővárosi önkormányzat az állami intézményátadás után változatlanul szeretné segíteni a fővárosi iskolákat, és a...
A fővárosi önkormányzat az állami intézményátadás után változatlanul szeretné segíteni a fővárosi iskolákat, és a kapcsolódó koncepció mellett ismereteit is felkínálja az államnak – mondta Pölöskei Gáborné, az oktatási főosztály vezetője.
Tájékoztatása szerint az önkormányzat a továbbiakban más módon támogatja majd az oktatási intézményeket, vagyis nem csoportbontásokat vagy olyan dolgokat támogat, amelyek a továbbiakban állami feladatok lesznek, hanem az iskola kapuján kívüli tevékenységek támogatására helyezi a hangsúlyt. A főosztályvezető közlése szerint ezzel az önkormányzatnál lévő egyéb feladatok, sport és kultúra, összekapcsolódnak az oktatással.
Pölöskei Gáborné az iskolán kívüli programok között említette a táboroztatást saját tulajdonú üdülőkben, "demokrácianapok" szervezését, tehetséggondozó programokat, kihelyezett múzeumi órákat. "Ezek egy kis színt visznek az iskolákba, és olyan típusú támogatást jelentenek, amelyet az állami büdzséből már biztosan nem tudnak kigazdálkodni" – fogalmazott.
A főosztályvezető jelezte, hogy a programok finanszírozása szerepel majd a költségvetésben, az elfoglaltságok szervezése külön koordinációs csoport feladata lesz. Kitért arra is, az állami kézbe adáshoz jegyzéket készítettek, amelyben leírják egyebek mellett azt, hogy milyen intézményegységenként javasolják a folyamatot, miként alakították ki a szakképző iskolák beiskolázási rendjét, s mit javasolnak tovább vinni a fejlesztési tervekből.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
