Egy magyar gimnazista évfolyamelsőként jutott be az oxfordi egyetemre abból a londoni állami gimnáziumból, ahol érettségizett.
Eduline
Facebook
Egy magyar gimnazista, Győrfi Róza évfolyamelsőként jutott be az Oxfordra, még az itv-ben is bemutatták.
A televízió beszámolója szerint az érettségi eredmények alapján a londoni középiskolák eredményei fejlődtek a legnagyobbat, és ez egyebek mellett a bevándorló diákoknak köszönhető, akik sokszor szorgalmasabbak brit társaiknál – írta a hvg.hu.
A magyar lány, aki három éve költözött Magyarországról Londonba, különórákra járt, keményebben dolgozott, mint amit az iskola megkövetelt, és ennek lett meg az eredménye: ő az első diák a Southfields Academy nevű iskola történetében, aki bejutott Oxfordba.
Az iskola igazgatója, Wanda Golinska szerint a külföldről érkező diákok jobban tanulnak, mint brit társaik, mert jobb életet szeretnének maguknak, mint amit maguk mögött hagytak. Nem késnek, nem lógnak, az iskolában maradnak különórákra, megcsinálják a házi feladataikat, egyszerűen jobbak akarnak lenni, többet akarnak tudni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.