Ne töltsétek a téli szünetet egész napos tanulással vagy stresszeléssel, és ha megtehetitek, ne vegyetek fel vizsgát december 29-re.
Elfelejtitek a középiskolai felvételit, így lecsúsztok a december 9-i jelentkezési határidőről. Fontos határidő jön: így kell jelentkezni a középiskolai felvételire.
A szorgalmi időszak utolsó hetére halasztjátok a legfontosabb beadandók megírását, így ki kell hagynotok a korizást és a karácsonyi vásárt, pedig minden csoporttársatok elmegy.
Nem veszitek ki időben a kötelező olvasmányokat az egyetemi könyvtárból, így mire észbe kaptok, már nem marad egyetlen példány sem.
Elfelejtitek, hogy december 13. szombati munkanap. Esetleg azt, hogy január 10-e is az.
Nem hozzátok el időben a szalagavatós ruhát a kölcsönzőből, otthon hagyjátok a cipőtöket vagy a nyakkendőtöket. Öt dolog, amit minden végzős középiskolás elszúr.
Január 16-án lezárják az első félévet, de még nem javítottátok ki a matek- vagy a törijegyeteket. Emiatt a szilveszteri buliról kell lemondanotok.
Végzősként csak halogatjátok a nyelvvizsgát, és pont a téli szünetben stresszeltek rá, hogy enélkül nem lesz elég pontotok a felvételin.
A szünetet arra használjátok, hogy rekordot döntsetek CoD-ban vagy Candy Crush-ban, és eszetekben sincs kimozdulni. A legjobb ingyenes programok decemberben: vásárok, túraötletek, korcsolyapályák.
Még fogalmatok sincs, hogy milyen szakra akartok felvételizni, ráadásul azt sem tudjátok, miből érettségiznétek. El kell kezdeni a tűnődést.
December 29-re veszitek fel az egyik vizsgát, emiatt búcsút mondhattok az egész karácsonynak. Ez a vizsgázók rémálma: tíz dolog, ami minden vizsgaidőszakban megtörténik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
