Egy magyar tanár (pontosabban a Madách egyik oktatója) zseniális kísérletet végzett diákjaival. Ebből derült ki, hogy a diákok úgy és akkor mobiloznak órán, ahogy és amikor csak akarnak. Hiába minden tiltás, a tanár észre sem veszi, ha megkerülik a szabályt.
„Tavaly kihívtam több osztályt, hogy óra alatt küldjenek el nekem egy sms-t úgy, hogy én nem veszem észre. Elég magabiztos voltam, azt gondolván, hogy azért nagyjából tudom, hogy mi minden történik körülöttem. Csúnya bukás lett a vége, csak az nem küldött sms-t, aki nem akart.” – írja blogján Prievara Tibor, a Madách Gimnázium tanára.
Idén újra megcsinálta a kísérletet az oktató, ezúttal kilencedikes diákokkal, és a követekezőket tapasztalta:
„Az, hogy 15 perc után kaptam a 17 fős csoprtból 10+ sms-t, az hagyján. És tényleg nem vettem észre - pontosabban az elsőt lebuktattam, és ettől nagy lett a mellényem. No, mindegy, aztán kezdődött az igazi macska-egér játék. Volt, aki először csak egyszerűen felhívott Messengeren, és volt, aki a táblán látható tízsoros kiírást küldte el hibátlanul. És ez mind semmi, mert olyan is, aki megcsinált egy feladatot, majd lefényképezte, és ezt továbbította nekem messengeren, egy üzenettel, hogy akár ki is javíthatnám. Aztán az egyik diák angol szavakat kérdezett, és megint más az elolvasandó olvasmányból két teljes bekezdést kimásolt és elküldött. Nem beszéltem még akkor a matrica-dömpingről, és arról sem, aki regisztrált egy teljes Facebook profilt, méghozzá 'Nyertünk, tanár úr' néven, majd bejelölt ismerősként.”
A bejegyzésre a hvg.hu bukkant rá.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
