A matematikát is lehet izgalmasan, kreatívan tanítani, a lényeg az élményközpontú megközelítés.
A matematikát is lehet izgalmasan, kreatívan tanítani, a lényeg az élményközpontú megközelítés. Ezt képviseli a Fenyvesi Kristóf által vezetett, 2008-ban alapított ÉlményMűhely - írja a hvg.hu. A programban eddig több mint 15 ezer diák és tanár vett részt: a foglalkozásokon a művészetet, a tudományt és a játékot közelítik egymáshoz - a sík- és a térgeometria közötti váltást például egy ugróiskola segítségével élvezetes formában is meg lehet érteni.
Fenyvesi Kristóf szerint Magyarországon nagyon egysíkú az, amit a matematika-oktatás terén a tantermi keretek és az oktatási hagyományok megengednek. A gyerekek rendszerint egy helyben ülnek, és jó esetben az agyukat használják. A tanár mondja, a gyerek odafigyel, és próbálja megérteni. „Pedig egy matekórában is az lenne a lényeg, hogy új összefüggéseket fedezzünk fel közösen, és a tanár is arra helyezze a hangsúlyt, hogy a tanulás örömteli, kreatív, és mindenekelőtt társas folyamat legyen” – mondja.
Fenyvesi egy finnországi egyetemen tanít: szerinte minden szempontból drámaiak a különbségek a magyar és a finn oktatási rendszer között: Finnországban sugárzik annak a szellemisége, hogy mindenkire szükség van, senki nem maradhat le, és a másiknak segítünk. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
