Egy magáncég vásárolta be magát a belvárosi iskola épületének egy részébe. Most valami elindult, így komoly változások jöhetnek.
A Népszabadság ír arról, hogy nemrég geodéziai fúrásokat végeztek a belvárosi Veres Pálné Gimnázium udvarán, ami akár egy új hotel mélygarázsához is készülhetett.
A lap megemlíti a gimnázium épületének kaotikus tulajdoni viszonyait is: az ingatlant részben a fővárosi önkormányzat, részben pedig egy magáncég birtokolja. A cikk szerint az önkormányzat nemrég elővásárlási jogával élve megvehette volna az egész épületet, ám nem tette, holott az oktatási főosztály ezt célszerűnek tartotta. Állítólag a felújításra már nem futotta volna. Erről részletesebben mi is írtunk, méghozzá itt.
A gimi épületének jelenlegi rossz állapotáról tavaszi cikkünkben írtunk.
Az önkormányzat korábban 65 millió forintért átépítette az iskola tetőterét, hogy a cég által birtokolt részről kiköltözhessenek a diákok, ugyanis a tulajdonostárs perrel fenyegette a városvezetést. Akkor állítólag butikholtelt terveztek az üresen álló épületrészekbe.
A főváros szerint konkrét tervet még nem mutatott nekik a cég, ám azt elismerték, hogy megindult az épület társasházzá nyilvánítása.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
