Szünetelt kedden a tanítás a párizsi általános iskolák jelentős részében a tanárok sztrájkja miatt.
Szünetelt kedden a tanítás a párizsi általános iskolák jelentős részében a tanárok sztrájkja miatt. Az oktatási minisztérium adatai szerint a tanároknak mintegy nyolcvan, a szakszervezetek szerint kilencven százaléka nem tartotta meg az óráit. A 662 párizsi általános iskola közül 570 vett részt a megmozdulásban, 56 százaléka teljesen zárva maradt kedden. A tanárok délután a párizsi városháza előtt tüntettek.
A tanárok az ellen tiltakoznak, hogy az oktatási minisztérium vissza kívánja állítani az ötnapos tanítási hetet, amely Nicolas Sarkozy elnöksége idején lett négynapos.
Franciaországban 2008 szeptemberében szűnt meg a szombati tanítási nap az általános iskolákban, ezzel négynaposra csökkent a francia kisiskolásoknak a tanítási hét, ugyanis az általános iskolákban szerdán nincs tanítás.
A kormány tervei szerint azonban 2013 szeptemberétől szerda délelőtt is lennének tanítási órák. A vidéki iskolák 2014 őszéig haladékot kaptak a reform bevezetésére, de dönthetnek úgy is, hogy inkább a szombati tanítási napot állítják vissza szerda helyett.
A reform azt is előírja, hogy egy normál oktatási nap ezentúl nem lehet hosszabb öt tanítási óránál, amelyeket le kell csökkenteni átlagosan 45 percre. A gyerekek ezentúl sem fognak hamarabb hazamenni, mert az önkormányzatok által biztosított nyelvi, kulturális és zenei különórákat is az általános iskolákban kell majd megtartani.
Elviekben az ellenzék és a pedagógus szakszervezetek is egyetértenek azzal, hogy a gyerekek érdekében vissza kell térni az ötnapos tanítási hétre, mert Franciaországban a rövid oktatási időszakokban az iskolások túl vannak terhelve. A szakszervezetek ugyanakkor a reform elhalasztását kérik annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, az iskoláknak mire van szükségük (hány teremre, képzett oktatóra vagy napközis tanárra a különórák idejére) az átszervezéshez. Valérie Pécresse korábbi kormányszóvivő, Nicolas Sarkozy volt oktatási minisztere szerint a "rosszul előkészített reform" tönkreteszi az általános iskolák és a családok életét, valamint az önkormányzatok működését is nehezíti.
Bertrand Delanoe, Párizs szocialista főpolgármestere kedden azt mondta: "Mindenkit meghallgatunk. Minden valós problémára választ keresünk. Mindent megteszek, pénzügyi téren is. De a lényeg a párizsi gyerekek élete, az, hogy még nagyobb esélyt adjunk nekik a tudományhoz, a kultúrához, a sporthoz való hozzájutáshoz, ezért nem fogok meghátrálni" - fogalmazott a főpolgármester a sajtó képviselőinek tartott újévi köszöntőjében a városházán.
A fővárosi önkormányzat a polgármester ígérete szerint a 6,6 millió eurós állami támogatáson kívül 5 millió eurót biztosít az átszervezéshez. Delanoe szerint az általános iskolások jelenlegi oktatási ritmusa a felnőttek életritmusának felel meg, amin minél előbb változtatni kell. A főpolgármester jelezte: "hajlandó a párbeszédre" és a "további pénzügyi erőfeszítésekre", ugyanakkor hozzátette: "nem hátrál meg az első akadálynál, mert a reform a gyerekek érdekét szolgálja".
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
