A világon csak néhány ország iskoláiban kötelező a nemzeti himnusz éneklése. Romániában nemrég vezették be a hétfői himnuszéneklést, Szlovákiában már több éve elfogadták a szabályt.
Thaiföld azon kevés országok egyike, ahol kötelező a himnusz éneklése az iskolában. A diákok minden reggel felsorakoznak a nemzeti zászló előtt, és vigyázzállásban éneklik el a himnuszt. Japánban 2003 óta ugyanez a gyakorlat működik, ahol a tanárok és a diákok reggelente együtt énekelnek a zászló előtt. 2009-ben több tanár, akit azután büntettek meg fejenként 5600 dollárra (több mint 1 millió forint), hogy megtagadta az éneklést, bírósághoz fordult szabadságjogai megsértése miatt. A - véleményük szerint – szabad véleménynyilvánításhoz való jogot sértő büntetést végül a japán bíróság jogosnak találta.
A kanadai New Brunswick általános iskolában néhány évvel ezelőtt heves vita robbant ki a himnusz éneklése körül, miután az iskola vezetője szülői kérésre betiltotta a reggeli éneklést. A tiltást kérő szülők indokait nem ismerjük, de az "ellentábor" a Facebookon alakított egy csoportot, amely a himnusz kötelező iskolai éneklésért jött létre.
Szlovákiában 2010 óta kötelező a himnuszéneklés - hétfőnként. A törvény az éneklésen kívül előírja a szlovák zászló, az állami címer, az alkotmány bevezetője és a szlovák himnusz szövegének kifüggesztését az osztálytermekben. Igaz, a törvény nem tartalmaz szankciókat.
Romániában szintén hétfőnként kötelező a himnusz éneklése az általános- és középiskolásoknak. A tavaly meghozott törvény értelmében minden osztályteremben kötelező kitenni a román nemzeti zászlót is. A törvényjavaslat benyújtásának okáról több hír is kering a világhálón. Az egyik szerint az váltotta ki Daniel Funeriu oktatási miniszter haragját, hogy a nemzeti stadion avatásakor hamisan énekelték a himnuszt az emberek. A másik verzió szerint a Románia-Franciaország Európa-bajnoki labdarúgó-selejtező előtt az énekes hibásan énekelte a himnuszt, ezért ötezer lejes (335 ezer forint) birságot szabtak ki rá.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
