A világon csak néhány ország iskoláiban kötelező a nemzeti himnusz éneklése. Romániában nemrég vezették be a hétfői himnuszéneklést, Szlovákiában már több éve elfogadták a szabályt.
Thaiföld azon kevés országok egyike, ahol kötelező a himnusz éneklése az iskolában. A diákok minden reggel felsorakoznak a nemzeti zászló előtt, és vigyázzállásban éneklik el a himnuszt. Japánban 2003 óta ugyanez a gyakorlat működik, ahol a tanárok és a diákok reggelente együtt énekelnek a zászló előtt. 2009-ben több tanár, akit azután büntettek meg fejenként 5600 dollárra (több mint 1 millió forint), hogy megtagadta az éneklést, bírósághoz fordult szabadságjogai megsértése miatt. A - véleményük szerint – szabad véleménynyilvánításhoz való jogot sértő büntetést végül a japán bíróság jogosnak találta.
A kanadai New Brunswick általános iskolában néhány évvel ezelőtt heves vita robbant ki a himnusz éneklése körül, miután az iskola vezetője szülői kérésre betiltotta a reggeli éneklést. A tiltást kérő szülők indokait nem ismerjük, de az "ellentábor" a Facebookon alakított egy csoportot, amely a himnusz kötelező iskolai éneklésért jött létre.
Szlovákiában 2010 óta kötelező a himnuszéneklés - hétfőnként. A törvény az éneklésen kívül előírja a szlovák zászló, az állami címer, az alkotmány bevezetője és a szlovák himnusz szövegének kifüggesztését az osztálytermekben. Igaz, a törvény nem tartalmaz szankciókat.
Romániában szintén hétfőnként kötelező a himnusz éneklése az általános- és középiskolásoknak. A tavaly meghozott törvény értelmében minden osztályteremben kötelező kitenni a román nemzeti zászlót is. A törvényjavaslat benyújtásának okáról több hír is kering a világhálón. Az egyik szerint az váltotta ki Daniel Funeriu oktatási miniszter haragját, hogy a nemzeti stadion avatásakor hamisan énekelték a himnuszt az emberek. A másik verzió szerint a Románia-Franciaország Európa-bajnoki labdarúgó-selejtező előtt az énekes hibásan énekelte a himnuszt, ezért ötezer lejes (335 ezer forint) birságot szabtak ki rá.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
