Online tájékoztatósorozatot indít az oktatási, nevelési intézményeknek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási...
Online tájékoztatósorozatot indít az oktatási, nevelési intézményeknek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága az új köznevelési törvény legfontosabb változásairól.
A kormany.hu oldalon közzétett közlemény szerint a heti-kétheti rendszerességgel küldendő tájékoztatók minden alkalommal egy-egy témát taglalnak, és mellékelik a hozzájuk kapcsolódó, leggyakrabban feltett kérdéseket és a rájuk adott válaszokat. Az anyagokat az iskolaigazgatóknak juttatják el. A kiadvány célja, hogy segítse az intézményvezetőket és a pedagógusokat a jogszabály értelmezésében, végrehajtásában.
Az érdeklődök további kérdésekkel közvetlenül is fordulhatnak az oktatásért felelős államtitkársághoz. Az első ilyen, hétoldalas tájékoztatóban többek között arról szólnak, hogy 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. Ekkortól adja az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását az oktatásért felelős miniszter, és lépnek hatályba a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások, és ekkortól érvényesek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok.
Kitérnek arra, hogy a törvény legtöbb újdonságát a 2013-2014-es tanév kezdetén vezetik be. Példaként említik az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokat, a pedagógusok előmeneteli rendszerét és a pedagógusok új típusú munkaidő-számítását.
Hatályba lépnek az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. Abban a tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok.
A 2014. szeptember 1-jei változások között említik, hogy akkortól kötelező a hároméves kortól való óvodába járás, és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
