Mendrey László figyelmeztető sztrájkról szóló bejelentését követően kedden kezdték volna meg a kötelező 7 napos tárgyalást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselői a kormánnyal, azonban Sipos Imre helyettes-államtitkár a Köznevelési kerekasztal helyére és időpontjára hívta a tárgyalni a PDSZ-t.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet a Tanítanék Mozgalom tiltakozásával megegyező napra, április 15-re hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot. A PDSZ szerint sérti a munka törvénykönyvét, hogy a kormány a PDSZ jóhiszeműségét arra használta fel, hogy a szakszervezet szándékainak ellenére megpróbálta őket bevonni a Köznevelési kerekasztal egyeztetésébe.
A sztrájktörvény szerint a PDSZ-nek kötelező a sztrájk meghirdetését követően 7 napon át tárgyalni a kormánnyal, azonban az oktatási tárca a Köznevelési kerekasztal helyét és idejét jelölte meg a tárgyalások lefolytatására. A PDSZ képviselői megjelentek kedden, ám a tárgyalásokkal megbízott Sipos Imre helyettes-államtitkár annak ellenére a KK keretén belül kívánta lefolytatni a tárgyalást, hogy a szakszervezet hónapok óta kijelentette, hogy nem tartja legitimnek a kerekasztalt - derül ki a szervezet keddi közleményéből.
A KK-n résztvevő egyéb szervezetek is kijelentették, hogy nem sztrájktárgyalásra érkeztek.
A PDSZ a történtek miatt korábbi 12 pontos követelése mellé további kér pontot vett fel:
Elvárjuk, hogy a Kormány a PDSZ által megfogalmazottakról, a követelések súlyának megfelelő – legalább államtitkári - szinten tárgyaljon!
Elvárjuk, hogy a Kormány kijelölt képviselője közvetlenül és kizárólag a PDSZ-szel egyeztessen szervezetünk sztrájk követeléseiről!
A sztrájktörvény kimondja, hogy a munkálatónak, vagyis a kormánynak is együtt kell működnie a sztrákot hirdető szervezettel, a törvény tiltja a sztrájkjoggal szembeni visszaélést. Sztrájk kezdeményezhető, amennyiben "az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre".
A történtek ellenére a PDSZ kész folytatni április 6-án és 7-én a tárgyalásokat a kormánnyal - áll közleményükben.
| További cikkeink |
| Itt a sztrájk, április 20-án tiltakoznak a tanárok: Ezek a követelések"Ember vagyok, tévedtem": otthagyja a kerekasztalt a PDSZ |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
