Mendrey László figyelmeztető sztrájkról szóló bejelentését követően kedden kezdték volna meg a kötelező 7 napos tárgyalást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselői a kormánnyal, azonban Sipos Imre helyettes-államtitkár a Köznevelési kerekasztal helyére és időpontjára hívta a tárgyalni a PDSZ-t.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet a Tanítanék Mozgalom tiltakozásával megegyező napra, április 15-re hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot. A PDSZ szerint sérti a munka törvénykönyvét, hogy a kormány a PDSZ jóhiszeműségét arra használta fel, hogy a szakszervezet szándékainak ellenére megpróbálta őket bevonni a Köznevelési kerekasztal egyeztetésébe.
A sztrájktörvény szerint a PDSZ-nek kötelező a sztrájk meghirdetését követően 7 napon át tárgyalni a kormánnyal, azonban az oktatási tárca a Köznevelési kerekasztal helyét és idejét jelölte meg a tárgyalások lefolytatására. A PDSZ képviselői megjelentek kedden, ám a tárgyalásokkal megbízott Sipos Imre helyettes-államtitkár annak ellenére a KK keretén belül kívánta lefolytatni a tárgyalást, hogy a szakszervezet hónapok óta kijelentette, hogy nem tartja legitimnek a kerekasztalt - derül ki a szervezet keddi közleményéből.
A KK-n résztvevő egyéb szervezetek is kijelentették, hogy nem sztrájktárgyalásra érkeztek.
A PDSZ a történtek miatt korábbi 12 pontos követelése mellé további kér pontot vett fel:
Elvárjuk, hogy a Kormány a PDSZ által megfogalmazottakról, a követelések súlyának megfelelő – legalább államtitkári - szinten tárgyaljon!
Elvárjuk, hogy a Kormány kijelölt képviselője közvetlenül és kizárólag a PDSZ-szel egyeztessen szervezetünk sztrájk követeléseiről!
A sztrájktörvény kimondja, hogy a munkálatónak, vagyis a kormánynak is együtt kell működnie a sztrákot hirdető szervezettel, a törvény tiltja a sztrájkjoggal szembeni visszaélést. Sztrájk kezdeményezhető, amennyiben "az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre".
A történtek ellenére a PDSZ kész folytatni április 6-án és 7-én a tárgyalásokat a kormánnyal - áll közleményükben.
| További cikkeink |
| Itt a sztrájk, április 20-án tiltakoznak a tanárok: Ezek a követelések"Ember vagyok, tévedtem": otthagyja a kerekasztalt a PDSZ |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
