Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Három-négyszerése emelik a nyári napközi napidíját több településen és budapesti kerületben, az oktatás-nevelési...

Három-négyszerése emelik a nyári napközi napidíját több településen és budapesti kerületben, az oktatás-nevelési feladatok államosítása miatt ugyanis - mivel megszűnt az állami normatíva - az önkormányzatok ezt a szolgáltatást már nem tudják a korábbi feltételek mellett biztosítani. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerint ugyanakkor a nyári napközi nem oktatási, hanem szociális feladat - írja a Népszabadság.
A XIII. kerületben a napidíj 400-ról 1500 forintra emelkedett. A polgármesteri hivatal köznevelési szakreferense, Hajdú Györgyné elmondta: több tízmillió forintba kerül az önkormányzatnak a Margitszigeten megrendezendő napközis tábor, amelyet tavaly 670 gyerek vett igénybe – közülük 220-an szociális helyzetük miatt térítésmentesen –, miközben az állam csak az étkeztetés költségeit vállalta át az önkormányzattól.
A probléma abból fakad, hogy 2013 januárjában, az iskolák működtetésének állami átvételekor nem sikerült tisztázni, a jövőben kinek kell biztosítania az oktatási intézmények „kiegészítő szolgáltatásait”. Az elmúlt hónapokban számos önkormányzat fordult a kérdéssel a Magyarországi Szülők Országos Egyesületéhez. Az egyesület elnöke, Keszei Sándor elmondta: a gyermekvédelmi törvény előírja, hogy a gyerekek „napközbeni felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését a nyári szünidőben is meg kell szervezni azok számára, akiknek a szülei a munkavégzésük miatt erről nem tudnak gondoskodni”.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a Népszabadságnak megerősítette, hogy az idén új helyzet állt elő. Álláspontja szerint a nyári napközis tábor megszervezésének feladata – az iskolák működtetésével együtt – átkerült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik), más szervezetnek ugyanis nincs lehetősége arra, hogy megbízza a pedagógusokat a táborok lebonyolításával. Hozzátette: az önkormányzatoknak csupán annyi feladatuk van, hogy helyszínt biztosítsanak.
Más önkormányzatok szerint azonban a nyári napközis tábor megszervezése mindig is önkormányzati feladat volt, és a fenntartóváltástól függetlenül ma is az. Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere a Népszabadságban elmondta: az önkormányzat magára vállalja az egyre növekvő költségeket, a szülőktől az idén is csak az év közbeni napközis ellátás térítési díját kérik el.
A falvakban általában nincs igény a nyári napközire, a kisvárosokban pedig többnyire kigazdálkodható a szükséges összeg. A Veszprém megyei Ajkán például mindössze tizenöten igénylik a nyári napközit, ez alig egymillió forintba kerül a városnak. A tanároknak nem bért fizetnek, hanem a tanév során kivehető pluszszabadnapokat biztosítanak.
Akad olyan település is, például a Pest megyei Érd, amely csak a pénzt biztosítaná a feladatra, a lebonyolításra azonban feladatellátási szerződést szeretne kötni a területileg illetékes tankerülettel. A Klik álláspontja egyértelmű: a nyári napközis tábor megszervezése nem oktatási-nevelési, hanem szociális feladat, amit a gyermekvédelmi törvény ír elő, és a települési önkormányzatoknak kell biztosítania.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.