Egészen zavaros helyzetet eredményezett egy bajai iskolában, hogy sok szülő inkább az egyháznak adná az iskolát. Na de melyiknek?
Egyelőre nem szavaznak a bajai Eötvös József Általános Iskolában arról, hogy a Kliktől elvegyék, majd egyházi kezelésbe adják-e az intézményt – írja a Népszabadság.
A lap szerint a Klik leállíttatta a szavazást, mert egyelőre nem világos, jogilag hogyan hajtható végre egy ilyen váltás.
A szülők elégedettek ugyan az iskola jelenlegi színvonalával, ám attól tartanak, a Klik fenntartásában nem sokáig marad ez így. Ezért szavaznának, ám egyelőre még nem tudják, hogy a katolikus vagy a református egyházhoz szegődjenek, ugyanis mindkettő szívesen fogadná az intézményt.
Ahogy a lap írja, a szülők szerint a Klik szegény, az egyházaknak azonban van pénzük, ezért lenne jó a váltás.
Korábban már írtunk arról, hogy az egyházi iskolák miben különböznek nagyon az állami fenntartásúaktól. Bár az egyházi iskolák busás állami apanázsban részesülnek, de saját kerettantervük van, sokkal több tankönyvből választhatnak, mint a klikesek. Ugyanakkor bárkit elutasíthatnak.
A Népszabadság szerint egyébként komoly ellentéteket szül a maradni vágyók, és még az elszakadni akarók közt is az, hogy egyáltalán melyik felekezetet válasszák. Állítólag már listázzák egymást a felek, kire nem lesz szükség, ha döntenek.
A PSZ megyei elnöke, Fehérné Kajtár Hajnalka a lapnak elmondta, ha kilépnek az állami fenntartás alól, akkor a pedagógusokra a munka törvénykönyve fog vonatkozni, ami kedvezőtlenebb rájuk nézve, mint a közalkalmazotti törvény.
Többen abban bíznak, hogy a tiltakozások miatt megoldódik a Klik helyzete, vagy legalábbis javul valamennyit. Ma derült ki, hogy március 31-ig kell elkészíteni egy koncepciót a fenntartó átalakításáról.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
