Oktatási kerekasztal megalapítását szorgalmazza a Hálózat a Tanszabadságért (HAT), amely ebben számít a "demokratikus...
Megfogalmazásuk szerint a kerekasztal célja egy 21. századi, a legjobb hazai hagyományokon és az európai értékrenden alapuló, a modernizációt (és a nemzeti önismeretet) elősegítő oktatási koncepció és stratégia kidolgozása. "Olyan dokumentum létrehozása, amely mélyreható szakmai és társadalmi vita eredményeként nyerheti el végső tartalmát és formáját, ezzel széles társadalmi konszenzust tudhat maga mögött" - áll a közleményben.
A HAT megállapítása szerint a kormány által közzétett felsőoktatási költségtérítési modell az irracionálisan szűkített felsőoktatási keretszámokkal együtt súlyosan sérti a tanszabadságot, ezért azonnal vissza kell vonni, és alapjaiban át kell dolgozni - írják.
A HAT szerint a most közzétett keretszámok több területen súlyosan torzítják több évfolyam diákjainak életpályatervezési stratégiáját. Hiába készült évekig tudatosan diákok tömege egy adott pályára, sem ők, sem szüleik nem számíthattak a radikális keretszámszűkítésre, valamint súlyos anyagi terhek vállalására - fogalmaznak.
Véleményük szerint alapvetően sérül az érintett fiatalok, középiskolák és pedagógusok tisztességes tájékoztatáshoz fűződő joga, továbbá kaotikus helyzetet eredményezett a feltételek közzétételének időzítése.
"Súlyosan sérül a vidéki tanulók esélyegyenlőségi joga, mert a nagy hagyománnyal rendelkező felsőoktatási intézmények jelentős körében nem indulhatnak olyan szakok, melyek elérésére csak a fővárosban lesz remény. A HAT a tanszabadság e súlyos megsértését tapasztalva fellép a méltányosság és az ésszerűség azonnali helyreállítása érdekében" - írja a szervezet.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
