Bár 100 millió forint támogatást biztosít a külhoni oktatás támogatására a magyar kormány, ennek töredéke jut csak el a hatalmas gondokkal küzdő Kárpátaljára, ahol a tanárok és a fiatalok elvándorlása már veszélyezteti a magyar közösségeket.
Összesen mintegy 100 millió forintos támogatást kapnak a külhoni pedagógus szakmai szervezetek, egyesületek a határon túli magyar köznevelés megerősítése érdekében - írta az oktatási államtitkárság pénteki közleménye.
Eszerint a szülőföldön megrendezendő nyári akadémiák támogatására öt szervezet részesült összesen 40 millió forintos támogatásban az oktatási államtitkár döntése alapján, ebből 13,7 milliót kap az ukrajnai válság miatt megrogyott kárpátaljai magyar nyelvű oktatás. A nyári akadémiák programjai a magyar pedagógus szövetségek és a szakmai szervezetek kezdeményezésére a magyar nyelvű továbbképzési rendszer megerősítésére hivatottak az államtitkárság szerint. A külhoni magyar oktatás szolgáltatásainak, módszertani központjainak, pedagógus egyesületeinek működtetésére 14 szervezet között 60 millió forintot osztottak szét.
Korábban az Átlótszó Oktatás nyomán mi is beszámoltunk róla, hogy az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt megingott az ukrán gazdaság, ezért mélyrepülésben vannak a tanári fizetések, veszélybe került a magyar nyelvű oktatás. A kárpátaljai magyar tanárok elvándorlását segíti, hogy gyorsított eljárásban szerezhetnek magyar állampolgárságot, valamint a kint ledolgozott éveiket is beszámítják a magyarországi bérükbe, így akár az ottani fizetésük hatszorosát is megkereshetik nálunk.
A magyar nyelvű oktatás miatt helyi iskolaigazgatók is aggódnak, mert csak ukrán tanárokkal tudják feltölteni a helyeket. A problémát fokozza, hogy a zárványmagyarság csak kicsit beszél ukránul, így a diákok csak nagyon nagy nehézségek árán haladnak az anyaggal, hatalmas a lemaradás, ami veszélyezteti akár az érettségit is. Fontos az is, hogy a diákok elvándorlása is jelentős, az Ungvári Nemzeti Egyetem végzőseinek száma a kettős állampolgárság megszerezhetősége, így az erősödő elvándorlás miatt is folyamatosan csökken.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
